Századok – 1957
Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603
A HARMINCÉVES HÁBOIÍl' KELETKEZÉSÉNEK ÉS JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ 607 járult hozzá a lengyel nemzeti piac fejlődésének elzsugorításához. Nem más ez szerinte mint az ország gazdasági gyarmatosítása. Zientara a holland kereskedelmi expanziót kárhoztatva a nyugati tőkések és helyi feudális urak szövetségéről beszél, mely ÍJZ elmaradt viszonyok konzerválására, a reakciós kormányzatok fenntartására irányult. Európa két részét a kizsákmányolási viszony szálai kapcsolták egybe.2 0 Nyilvánvaló, hogy e felfogás vulgáris modernizálási tendenciákat rejt magában, és a bonyolult viszonyok leegyszerűsítésére vezet. Annyit tarthatunk meg belőle, hogy a XVII. század eleji politikai viszonyok és a harmincéves háború összeurópai jellegé nek e gyik legfőbb kritériumát, a nyugati és a- közép-európai társadalmak közti újszerű összefüggések alkották. Csakhogy ezeket szélesebb keretek között kell elemzés alá venni. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy a harmincéves háború Európa csaknem összes jelentős országát magába vonta. Az egész kontinens igen döntő szerkezeti átalakulások stádiumába jutott. Ezek leglényegesebb vonása az a nagy eltolódási és kettéválási folyamat, amely a nyugati és keleti társadalmak fejlődési iránya között bekövetkezett. Az előzőek a kapitalistfÉfejlődés útjára léptek, az utóbbiak megrekedtek a robotjáradékra és földesúri árutermelésre alapozott feudális viszonyok között, melyeket Engels nyomán „második jobbágyságnak" szoktak nevezni. A két fejlődési tendencia magasabb egységében kell megkeresni a politikai átalakulások megértésének kulcsát. * A XVI. század történeties vizsgálata szükségessé teszi, hogy a nyugati tőkés viszonyok kezdeteinek e szakaszát határozottan kettéosszuk. A század első felében a felfedezések nyomán lérejött az új, atlanti-óceáni világpiac, (Jj amelyen a spanyolok, portugálok uralkodtak a gyarmatok erőszakos birtokbavételével, kifosztásával. Megkezdődött az „árforradalom" és a nagy kereskedelmi tőkék felhalmozódása. Kiépült a spanyol nagyhatalom, melynek társadalmi szerkezete nemcsak gyeng e volt, hane m éppe n a világpiac kiszélesedésének követelményeihez fű ződik hanyatlás a. Ez a század vége felé lett nyilvánvalóyá, amikor már a kezdeti tőkés felhalmozás annak a németalföld i társadalomnak talajába kapaszkodott bele, melyne k középkori feltételei, ipara és mezőgazdasága alkalmasak voltak a manufaktúra-termelés kibontakoztatására a megnövekedett kereskedelmi tőke, pénzforga lom, a felfokozódó piaci vérkeringés ösztönzése ála pján. A manufaktúra-korsz ak, a tőkés korszak a XVI. század második felétől számítható, és ez elsősorban a forradalmát akkor vívó németalföldi tartományok fejlődéséhez kapcsolandó. A korai kapitalizmus itt győzött először gazdasági téren, amit nyomon követett a forradalom — szabadságharc politikai győzelme. Az 1609-es fegyverszüneti egyezmény a spanyolokkal az első burzsoá köztársaság létrejöttét és egyben a holland kereskedelmi világhatalom kezdetét jelezte. Marx megfigyelését, amely szerint a kereskedelmi háborúk kora Hollandiának Spanyolországtól való elszakadásával veszi kezdetét, a spanyol—holland és a most meginduló holland—angol kereskedelmi vetélkedés jól illusztrálja. A kis, tőkés mintanemzet gazdasági és politikai pozíciói a harmincéves háború kezdetéig eltelt évtizedben végleg meg-20 Malowist: Le commerce de la Baltique stb. A X., római tört. kongresszus lengyel kötetében 1955, tí. Zientara: Z zagadnien spornych tzw. „wtórnego poddanstwa" w Europie Srodkowej. Przeglad Historiczny 1956. 1. sz.
