Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
.1 MAU YAR RENDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 587 ember lenne s a nemesi kiváltságokat is neki, Péter nevű testvérének és mindkettőjük leszármazottjainak biztosítja. Valószínűbbnek látszik tehát, hogy Gathalócinak mint főkancellárnak volt a jegyzője, azaz már ekkor a specialis praesentia bíróságán működött és csehországi tartózkodása esetleges körülménnyel függött össze.561 Jogász voltára mutatnak első birtoka megszerzésének körülményei is. Ő, a Bihar megyei Hosszúaszóról56 2 való jobbágyivadék Zsigmondtól az ugyanebben a megyében fekvő Félegyházán azt a birtokrészt kapta meg, amelyet Raveni Mihály mester királyi procurator, jogügyigazgató hivatali fizetés gyanánt tartott kezében, továbbá elnyerte a többi birtokrészben rejlő királyi jogot is, amelyek, mondotta, csalárd módon bizonyos nemesek kezében vannak. Nem közönséges ravaszságra vall az utóbbi kijelentése, mert ezzel jogcímet szerzett, hogy az egész falu birtokosává legyen.563 Ugyancsak jogban való jártasságáról tanúskodnak későbbi birtokszerzeményei, amelyek arra is alkalmat adtak neki, hogy családnevét újabb és újabb formában próbálja megrögzíteni. 1440 legelején Erzsébet királynétól a Pest megyei Gyömrő, Halom, Vecsés, Ócsa falvak egyes részeit és Vasad pusztát kapta. Ekkor már kancelláriai prothonotarius és váradi kanonok.56 4 1443-ban Váradon szőlőt vásárolt. Családi nevét eddigre Félegyházira változtatta, két kanonoki javadalmához pedig megszerezte az esztergomi Szt. Tamás-egyház prépostságát is.56 5 Az adományok, amelyekben Erzsébet részesítette, még nem juttatták a birtokok végleges tulajdonába. Évekig tartó perek után, ítéletlevelekkel kezében csak 1446-ban mondhatta el magáról, hogy valóban ura a gyömrői, halomi, vecsési, péteri birtokrészeknek.56 6 1447-ben az ugyancsak Pest megyei Tah falut úgy szerezte meg, hogy 340 aranyforintot fizetett a jogos tulajdonosnak, aki az összeg fejében örökbe fogadta s átadta neki a birtokot.56 7 Vagyonszerzésénél segítségére volt, hogy egyrészt számíthatott a pereiben ítélkező országbíró részrehajlására, másrészt egyik fontos perében saját hivatali főnöke, Agmándi ítélkezett,56 8 végül sokat jelentett számára, hogy 1446-ban Hunyadi, 1453-ban pedig V. László megerősítette Erzsébet adományait.56 9 A megerősítés azért volt jelentős, mert az 1444-i decretum Erzsébet rendelkezéseinek 561 Abból a tényből, hogy a váradi káptalan 1437. szept. 30-án írásba foglalta egy jogügyletét, nem vonhatunk le következtetést, mivel ott nem jelent meg személyesen. (Dl. 13.094.) 662 Jakó, i. m. 261. 1. 663 Ez be is következett. Vö. Károlyi okit. II. k. 210. ós 249. 1. 564 Dl. 13.516., 13.517., 13.518. Neve mellett itt a magister jelző is szerepel. 565 Károlyi okit. II. k. 233. 1. 566 Dl. 13.984. és 13.897. - Péteri nem szerepelt Erzsébet 1440. jan. 7-én kelt három adománylevelének egyikében sem. (Dl. 13.516 — 13.518.) Vele csak Hunyadinak a három oklevelet egyenkint átíró 1446. jún. 27-i megerősítésének záradókában találkozunk, ahol a kormányzó Gyömrő, Halom, Vecsés, Ócsa falvak és Vasad predium királyi joga mellett ius regium . . . etiam in predio Petri appellato-t adja, mint amely szintén apud manus predicte condam domine regine extit.isse perhibetur. (Dl. 13.518.) 607 Dl. 14.095., 14.119., 13.317., 14.037. 668 Dl. 13.897. 569 A kormányzó megerősítő oklevelére (Dl. 13.518.) a sajátján kívül sigillum universitatis regni Hungarie-t is ráfüggesztette. V. László megerősítése : Dl. 14.592. — Jellemző Bothos ravaszságára, hogy V. Lászlóval nem egyszerűen Erzsébet adomány leveleit, nem is Hunyadinak azokat átíró 1446-i megerősítését, hanem az országnagvoknak a három királynéi adományt értelmileg átíró 1446. nov. 18-i ítéletlevelét erősíttette meg. Ezzel elérte, hogy a kormányzónak már kényelmetlenné váló nevét kikapcsolhatta, az Agmándi által meghozott ítéletet ugyanakkor megtámadhatatlaimá tehette s végül a birtokokban rejlő királyi jogot is, noha Hunyadi adományából már az övé volt, magának ' adathatta.
