Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
.1 MAU YAR RENDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 583 A titkos kancellár mellett azonban nemcsak alkancellár működött, amióta Vitéz elnyerte ezt a méltóságot, hanem neki, mint a személyes jelenlét vezetőjének volt egy bírói helyettese is. A személyi kérdés ebben a vonatkozásban igen egyszerű. Vitéz a bíróság vezetését Hangácsi Albertre bízta, aki egykor a bécsi egyetem hallgatója volt, majd a bolognai egyetemen kánonjogi doktorátust (1450), itthon pedig több egyházi javadalmat, köztük pécsi prépostságot, szerzett.52 8 Munkakörét alkancellári címe (1455) kevésbé fejezi ki,52 9 nem lehet azonban kétségünk jellege felől, ha 1455-ben a nádor, a következő évben a király személynöknek mondja,53 0 1 45 7-ben pedig önmagát így nevezi: iudex causarum, que in ipsius domini regis praesentia vertuntur.531 Tisztét változatlanul megtartotta Barius és Várdai idejében is, sőt, amikor ez kalocsai érsek lett, ő örökölte tőle az egri prépostságot. A felsorakoztatott adatokon kívül, amelyek külön-külön tesznek tanúságot a személyes és a különös jelenlét bíróságának működéséről s így minden kételyt talán nem is oszlatnak el, hivatkozhatunk még egy olyan oklevélre is, amely a két bíróság egyidejű, egymás melletti működését tanúsítja. Ez Garai László nádor 1457-i ítéletlevele, amelyben névszerint felsorolja bírótársait, úgymint Barius Miklós pécsi püspök és Guti Országh Mihály királyi ajtónállómester mellett Hangácsi Albert egri prépost és István dömösi prépost alkancellárokat, továbbá az alnádort és az alországbírót.53 2 Mi rid a négy kúriai bíróság szakember vezetői együtt ültek tehát az ítélet kimondásakor, még pedig oly sorrendben, amely előkelőségüknek is megfelelt. A dömösi prépost, a különös jelenlét bírája a személyes jelenlét locumtenense után következik tehát, de megelőzi az alnádort, A kancellárok és alkancellárok névsorának összeállítása azt mutatja, hogy az ún. nagyobb kancellária, amelynek élén a főkancellár állott, töretlenül fennmaradt a Zsigmond halála és Mátyás trónra lépte közt eltelt időben, a titkos kancellária ellenben 1445 és 1453 közt nem működött. A kettő közül kétségtelenül az utóbbi volt a fontosabb. Jelentőségét fokozza, hogy Zsigmond utolsó éveiben, amidőn a királyi tanács kezdett a nagyurak gyülekezetéből tanácsosok tevékenységének szinterévé változni, a viszonyok szerencsés alakulása eredményéül olyan volt szervezete, hogy nem gátolta a feltörekvő tehetséges, tanult fiatalokat, sőt megkönnyítette számukra, hogy a kormányzás irányítói közé bejussanak. Abban a pillanatban, amidőn Vitéz János, a Hunyadi-kor legtehetségesebb államférfia kancelláriai szolgálatba lépett, még a társadalmi kiválasz-Supplementum II. k. 132.1.) — Annak a régóta ismert ténynek, hogy 1464-től az egyesített fő- és titkos kancellária élén ketten — Várdai és Vitéz — állottak (Hajnik I.: A király bírósági személyes jelenléte és ennek helytartója a vegyesházakbeli királyok korszakában. [Értekezések a történelmi tudományok köréből. XV. k. 4. sz.] Bpest, 1892. 17.1., Szilágyi L.: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458 — 1526. Turul 44. [1930] 46. sköv. 1., Zichy okmt. XII. k. 282. 1.) megvoltak tehát az előzményei. 528 Lukcsics, II. k. 859., 889., 1048. sz. — Veress K.: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221 — 1864. (Olaszországi magyar emlékek. ín.) Bpest, 1941. 158. sköv. és 38. sköv. 1. 52 9 D1. 75.885. 530 1 4 55. febr. 11-én Garai László nádor : personalis presentie regie maiestatis in iudicio locumtenens (Quellen z. Wien II/2. k. 3608. sz.), 1456. márc. 24-én V. László: iudicatus personalis presentie regie locumtenens (Dl. 75.887.). 531 praknói V.: Mátyás király magyar diplomatái. Századok 1898. 483. 1. Pécsi prépostsága magyarázza, miért kelt V. László több, személves jelenléti bírói oklevele Siklóson és Pécsett (Zichy okmt, IX. k. 430., 436., 453. 1.). 532 Zichy okmt. IX. k. 579. 1.
