Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
A MAGTAB. RENDI ÁLLAM HUNTADI KORÁBAN 579 mond-kori állapotok visszatérésének, a hagyományok újjáélesztése azonban a titkos kancellár, Vitéz János műve lehet. A helyzet ekkor gyökeresen más, mint amilyen az 1420-as években volt. A királyi hatalom többé nem szilárd, ily hatalom lényegében szinte nincs is, Vitéz nem az élettapasztalatokban gazdag császárnak, hanem egy gyermeknek a tanácsadója. Neki már nem megtartani, hanem visszaszerezni kell a tekintélyt, amely alig másfél évtized anarchiájában szinte semmivé lett. Van valami megkapó eltökéltségében, hogy mély pontra jutva sem hajlandó a bárókat a királlyal egyenragúaknak elismerni. Amidőn tehát Ragusa azzal a kéréssel fordul V. Lászlóhoz, hogy régi kiváltságait ne csak erősítse meg, hanem a privilégiumra függesztesse fel a saját pecsétje mellé az országnagyokét is, elutasítja a kívánságot. Sérti a királyi tekintélyt és méltóságot, fűzi hozzá magyarázatul, hogy társaivá avassa azokat, akik a hatalmától függő dolgokban alattvalói, érvül pedig arra hivatkozik, hogy a korábbi uralkodók sem tettek ily engedményeket.50 4 Valóban, már csak a múlt, a visszaemlékezés az egyedüli támasz, mert a jelen, a Prágában minden kormányzati tevékenységből kirekesztetten élő király számára50 5 annak éppen a fordítottja, úgyannyira, hogy a tényleges állapotokat véve figyelembe, a bárók beleegyezésének elnyerése után következhetnék az ő hozzájárulásának a regisztrálása. Mindezek ellenére még sem csak elvi jogfenntartást, az öröklött formához való ragaszkodást jelenti Vitéz elutasító válasza, gényt is fejez az ki a hatalom gyakorlására. Vajon a régi állapotok egyszerű visszaállításának a mezében? A kérdés nem felesleges, mert ezen a ponton dől el, hogy Vitéz csak a kormánykerékre akarja-e kezét rátenni, vagy pedig megértve az idők hívó szavát és az uralom jellegét az új követelményekhez hozzáidomítva reform vágytól vezetteti-e magát. A kérdéftre már elöljáróban igennel felelhetünk. Válaszunkkal egyszersmind jelezzük, hogy Vitéz próbálkozása, mivel nem egyszerű visszatérés Zsigmond korába, hanem az új helyzethez alkalmazkodva új megoldást keres, nem nélkülözi a tragikus vonást. A hatalmat ugyanis nem ellenségtől, hanem az egykori jóbaráttól és pártfogótól, Hunyaditól kellene visszaszereznie. Ahhoz, hogy megértsük Hunyadi és Vitéz elhidegülését és megkíséreljük leírni 1454-i összetűzésük körülményeit, egyenkint szemügyre kell vennünk a szálakat, amelyek csomóba bogozódva a kor lényegét rejtik magukban. A vörös fonál, amelynek útja az összefonódó szálak közt a legkönnyebben figyelhető meg, a titkos kancellária bírói tevékenységének alakulása. Ezt az 1435-i reform után mint titkos alkancellár, Gathalóci Mátyás pécsi prépost irányította, aki ugyanakkor a főkancellári méltóságot is viselte. Az ő vezetése alatt a személyes jelenlét bírósága Zsigmond uralkodásának legvégén már kialakultnak tekinthető. Valóban azt találjuk, hogy Zsigmond, 1436-ban Gathalócit, aki ez évben váci püspökké lett, nem vitte magával csehországi útjára50 6 s ugyanígy járt el Albert is. 507 A personalis praesentia tehát 1438-604 Teleki, X. k. 426. 1. Ragusa utasítása, amelyet követeinek még 1454. jan. 26-án adott : Gelcich, 543. 1. 505 V. ö. a 227. jegyzetben közöltekkel. 506 1436. nov. 3-án mondja Zsigmond : Oklevelét római császári kisebb pecsétjével erősítteti meg aliis nostris sigillis tam scilicet maiori dupplici quam etiam minori secreto, quibus uti rex Hungarie utimur, tempore exitus nostri de regno Hungarie ad has tíohemie partes nuper facti apud fidelem nostrum venerabilem dominum Matthiam summum cancellarium regni Himgarie nostre maiestatis certis rationabilibus ex causis dimissis et derelictis. (Fejtr, X/7. k. 789. 1.) 5<" Dl. 13.322. 4*
