Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
.1 MAU YAR RENDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 571 nem szokatlan perpatvar elfajzásának lett volna tekinthető. Ez a feltevés, tekintve az eset súlyos voltát, eleve sem valószínű, a káptalani Vasvár lakóinak részvétele az akcióban pedig a leghatározottabban ellene szól. Azt hisszük, hogy az egykor független királyi város lakói fordultak vad szenvedéllyel a megyei urak ellen, magukhoz csatolva a szomszéd utcában, negyedben lakó káptalani jobbágyokat is. Feltevésünket megerősíti, hogy Gersei Pető is aznap, amidőn a megye ítélete elhangzott, az események friss benyomása alatt teljes mértékben helyeselte a bosszúállást és testvérével együtt csak akkor tiltakozott ellene, amidőn rájöttek, mily nagy kár fogja őket érni a végrehajtás során.48 0 Bármi volt is az eset kiinduló pontja, az ügy, amidőn a megyei ítélet után két hétre Hunyadi elé került, így festett: A megyei hatóság súlyos bántalmazása miatt oly kollektív büntetés fenyegeti egy valamikor független, királyi város lakóit, hogy azt még jelenlegi földesurai is túlzottnak tartják. Hunyadi úgy döntött, ahogyan az utókor emlékében élő egyéniségétől várjuk : megsemmisítette a megye ítéletét.48 1 Ne hallgassuk el, hogy a kormányzó az üggyel a Gersei család előadásából ismerkedett meg s határozata, amellyel hatálytalanította Vasvárnak Szécsi és Rozgonyi általi lefoglalását, majd parancsai, amelyekben, útban Rigómező felé, megismételte azt,48 2 a földesúr javát szolgálták. De nem egyedül az övékét, a polgárokét pedig nem csupán közvetve. Úgy rendelkezett ugyanis, hogy a megyének azonkívül, hogy a lefoglalt birtokokat köteles visszaadni, elégtételt kell szereznie a Gerseieknek és „jobbágyaiknak" is az elszenvedett károkért. Intézkedésének jelentőségét akkor értjük meg, ha melléje helyezzük az országnagyok október 27-i bírói parancsát, amelyet szintén a Gerseiek eszközöltek ki. Az országos tanács csak a birtokok lefoglalását hatálytalanította, arra ellenben nem gondolt, hogy a vasváriaknak elégtételt adasson.48 3 Forma szerint Hunyadi a vasváriakat jobbágyoknak nevezte, lényegében azonban úgy bánt velük, mintha polgárok lennének. Szó és érzelem nála még különböztek. Fiára várt, hogy a kettőt azonosítsa és megkísérelje a különböző gyökérszálakból sarjadt félig jobbágy, félig polgár jellegű alakulatokat egységes polgársággá összekovácsolni. Addig, amíg Mátyás nagy próbálkozása kibontakozott, a köznemesség, tehát az a társadalmi rend, amely — főleg a kancellárián keresztül — a politikai közvéleményt Magyarországon megfogalmazta, a polgárság életének felsősorban árnyoldalait láthatta. Leginkább az a tapasztalat hathatott reá élcsüggesztően, hogy északi kereskedő- és bányavárosaink túlnyomó részének 480 Az ítéletet a megye aug. 12-én hozta meg. Ugyanezen a napon megbízásából négy nemes felkereste Gersei Petőt s közölte vele a super facto gwerrarum hozott határozatot, mire ez kijelentette, hogy ipse et adhuc pater suus universa facta nostra nobiscum tenuissent et teneret etiam de presenti et esset contentus et contentaretur super universis nostris conclusionibus. A nyilatkozatot a megye aug. 26-án foglalta írásba (Dl. 93.104.), azon a napon, amelyen Gersei László és Pető a vasvári káptalan előtt tiltakoztak Szécsi és Rozgonyi eljárása ellen. (Dl. 93.103.) 481 Aug. 26-án az erdélyi Várhelyről Vas megyéhez intézett utasításában : huiusmodi iudiciariam conclusionem. . . revoeandam duximus et retractandam. ymmo revocamus, invalidamus ét retractamus. (Dl. 93.105.) 482 Szept. 19-én in vado Danubii prope villám Zabaticza, másnap in vado Kewy kelt utasításai : Dl. 93.121. és 93.122. 483 Dl. 93.124. Az országos tanács egyébként a megye eljárását azért kifogásolta, mert antiqua et approbata regni nostri consuetudine requirente comites parochiales iura possessionaria quorumcunque nobilium, nisi tales per iudices ordinarios prius sententiati vei in aliquo grandi crimine manifeste deprehensi fuerint. occupandi non habeant facultatem.
