Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
A MAGTAB RENDI ÁLT,AM HTJNTADI KORÁBAN 553 Az egyes városok, mihelyt ezzel a földbirtokra támaszkodó uralkodó réteggel kerültek szembe, mindjárt kisebbnek érezték egymásközti ellentéteiket s feledve azokat, könnyen, szinte magától értetődően foglaltak el védekező álláspontot. Mivel következményeiben legveszedelmesebbnek azt érezték, ha ügyeiket a királyi bíróságok nem polgári, hanem a tőlük merőben idegen nemesi jogelvek szerint intézik, arra törekedtek, hogy a fellebbviteli bíróságot, kiszorítva belőle a nemesi elemet, polgári jellegűvé tegyék. Azaz, hogy a tárnokmester, aki a király megbízásából és nevében végső fokon ítélt pereikben, ne nemesi, hanem polgári bírótársakkal a városi jog szerint hozza meg döntéseit.40 5 Arra, hogy a tárnokmester főpapokon, bárókon és nemeseken kívül városi küldötteket is meghallgasson ítélete kimondásakor, a legelső adat 1383-ból ismeretes. Ettől kezdve, bár 1401-ben csak prelátusokkal és bárókkal ült törvényt, egyre gyakrabban engedett maga mellett helyet polgári kiküldötteknek. Eleinte vegyesen nemesi assessorokkal együtt, ezek azonban fokozatosan elmaradtak. 1439-ből ismeretes az utolsó eset, hogy városi bírák ós esküdtek mellett nemesek a tárnokmester bírótársai voltak.40 6 Mivel a tárnokmesterek az ország bárói közé számítottak s nagybirtokos főurak voltak, nyilvánvalóan nem jószántukból, hanem a polgárok sürgetésére mellőzték nemesi tanácsadóikat. Eleinte teljesen határozatlan volt, hogy mely városok küldöttjei legyenek bírótársaik. Általában az ítélkezés helyéhez közeiesőknek a vezetőit hívta meg a tárnokmester az egyes ügyek tárgyalására. A XV. század első felében részt vettek több bányavároson kívül Esztergom, Kisszeben, Zólyom, Korpona, Székesfehérvár, Trencsén kiküldöttjei is. A fejlődés végső fokán, amidőn a tárnokmester mellett csak polgárok maradtak, akik azután évente egyszer Budán rendszeresen összegyűltek, a városok nem hagyták a bíróság vezetőjének a tetszésére, hogy kiket hívjon meg maga mellé.407 A XV. század közepén ragadta magához a jogot a hét város, hogy képviseltesse magát a tárnokszéken. Ettől az időtől kezdve, amidőn tehát a polgári jogszokások szerint ítélkező bíróság, a tárnokszék kialakult és első statutumát 1456-ban megszerkesztették,408 számíthatjuk a polgárság mint rend fejlődésének kezdeteit.40 9 A hét város számára a tárnokszéken való kép-405 A városok abban a törekvésükben, hogy minden más világi, sőt az egyházi bíróságok hatásköre alól is mentesüljenek, számíthattak a tárnokmester segítségére, mivel ez ily módon a saját befolyását is védte. Perónyí János tárnokmester 1440-ben, visszautasítva az egri vikárius beavatkozási és bírságolási kísérletét, így fejezte ki felfogását a bártfaiak esetében : post deum altissimum et dominum regem eosdem cives et etiam omnes alios in liberis civitatibus constitutes nos iudicamus. (Bártfa város lt. Középkori oklevelek. 354. sz.) 406 Geschichte des Bürgertums in Ungarn. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. XX. (1927) 386. sköv. 1., Szentpétery I.: A tárnoki ítélőszék kialakulása. Századok 1934. 541. sköv. 1. 407 Szentpétery, i. m. 564. sköv. 1. — 1450-ben Perényi János tárnokmester Bártfához intézett levelében régi szokásnak mondotta, hogy a szabad városok általában minden egyes nyolcad alkalmával Budára elküldik hozzá 2 — 3 megbízottjukat peres ügyeik elintézésére, (ex antiqua consuetudine huius incliti regni Hungarie constat vestris amicitiis, ut ad singulas octavas pro exaudiendis causis liberarum civitatum duos vei tres de potioribus vestris ad civitatem Budcnsem transmitteretis, diverse enim sunt cause ipsarum civitatum, que absque presentialitate vestrarum amicitiarum decidere non possunt. Bártfa város lt. Középkori oklevelek. 560. sz.) 408 Kiadta Szentpétery, i. m. 587. sköv. 1. 409 A közös jogszokások összefűző szerepét tanúsítja a nyugati „hat város" — Sopron, Kőszeg, Csepreg, Rohonc, Szombathely, Sziget (Sárvár) — példája is. Közülök
