Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
A|MA<1 Y ATI RENDI ÁLLAM HUNYADI KOllÁ IIA N 543 részük volt, akik, hogy megzavarják, sőt szétzilálják Hunyadi és a köznemesség kapcsolatát, az előbbit igyekeztek magukhoz fűzni. A különböző ligák, amelyekbe Hunyadi már korábban kénytelen voll belépni, arra utalnak, hogy á főnemesség korántsem nézte tétlenül a fejleményeket, hanem azok feltartóztatása érdekében megkísérelte a kormányzót a maga pártjára vonni. Az időnkénti visszaesések ellenére is igen jelentős a változás, amelyen a magyar állam jellege korszakunkban átment. A királyi vagy országos tanácsba tömörült egyházi és világi urak a XV. század elején még minden ügy eldöntésére illetékeseknek tartották magukat s határozatukat — belső erők ellenállása nélkül — keresztül tudták vinni. így látták ezt a külhatalmak, így Velence is, amely valamennyiük közül a legpontosabban ismerte az erőviszonyokat. Az utasításokban, amelyeket a velencei tanács magyarországi megbízottjainak Zsigmond uralkodása alatt küldött, ismételten volt szó arról, hogy a főurakat meg kell nyerni, esetleg vesztegetéssel, a köztársaság terveinek vagy velük garantáltatni kell a király által elvállalt kötelezettségeket,365 soha sem történt azonban említés az országgyűlés, a köznemesség, a megyék kötelezettségvállalásáról. Ha viszont a század közepén maguk a magyar urak következetesen megismétlik a szólamokat, hogy nem érzik magukat feljogosítva egyedül határozni, akkor eljárásukból joggal következtethető : már valóban oly hatalmi tényező a köznemesség, amellyel számolni kell s amelynek hozzájárulása nélkül a döntések többé nem látszanak végrehajthatóknak. Az országgyűlések hatásköre elég tág. Beletartoznak a külpolitikai kérdések : háború vagy béke a törökkel, egyezkedések és tárgyalások a szomszédos országokkal, azután általában a belső nyugalom és rend fenntartása, a közjó biztosítása. Az országgyűlés nemcsak a rajta résztvevők szemében volt fontos, hanem a valóságban is. Bizonyítékul megemlíthetjük, hogy határozatai egyáltalán nem maradtak írott malasztnak. Az 1445-i pesti országgyűlés csak az elfoglalt birtokok visszaadását, a törvénytelen vámhelyek megszüntetését, a kereskedők szabad közlekedésének biztosítását rendelte el, a jogtalan vásárokra ellenben még célzást sem tett s mégis decretumára hivatkozva jelentette ki a szlavón bán előtt a következő évben Dobrakutyai Nelepecz Pál: Megszünteti a vásárt, amelyet a zavaros időkben Leuach-on önkényesen kihirdetett.366 Ugyancsak végrehajtották az 1446-i kormányzóválasztó országgyűlésnek a birtokfoglalások ügjiben hozott újabb határozatát, hogy a jelenlevők addig nem távozhatnak el, amíg lemondó ígéretüknek eleget nem tesznek.36 7 A Rozgonyiak még az országgyűlés alatt egész uradalmakat adtak vissza a Kanizsaiaknak s ugyanekkor tisztázták egymás közötti viszályaikat.36 8 Nem szeretnők túlbecsülni az országgyűlések jelentősségét s távol áll tőlünk a feltevés, hogy egy határozat, ha ott írásba foglalták, már meg is valósult. Ha ily könnyen sikerült volna a belső békét helyreállítani, mi szükség is lett volna a végzések megismétlésére? Tagadhatatlan azonban, hogy a decretumok, még ha végrehajtásukat nem is tartjuk kielégítőnek, segítették fenn-365 Óváry L.: A Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságának oklevél-másolatai. Bpest, 1890. 1. k. 89. 1. 366 iuxta decreta et statutionem prelatorum et barronum ac procerum regni Hungarie universorum pridem in amplissima eorum congregatione stabilitam. Dl. 44.418. — Ugyanennek a decretumnak az értelmében adott vissza Rátoldi Gyula egy Veszprém megyei birtokot Rozgonyi Istvánnak, csakhogy ő hamarosan visszafoglalta azt. Dl. 88.201. 367 2. art. (Kovachich: Sylloge I. k. 109. 1.) 368 Sopron vm. okit. II. k. 321. 1. és Dl. 13.929.
