Századok – 1957

Szemle - Sevin; Heinrich: Die Gebiden (Ism. Györffy György) 462

462 SZEllLE ábrázolása alkalmat ad a szerzőnek arra, hogy elítélje Anglia „régi" gyarmatosítási törekvéseit és valamiféle „új" amerikai módszert népszerűsítsen.) Ez ellentétek a könyv jellegéből következően csak vázlatosan bontakoznak ki és láthatóan a szerzőnek abból az őszinte célkitűzéséből fakadnak, hogy megmutassa a kapcsolatok negatív oldalának reális képét is. A könyv utolsó részében vázolt ellentétek ecsetelése első pillanatra azt á benyomást kelti, mintha a háború után kialakult új helyzetben már nem lenne lehetséges szoros együttműködés. Azonban a problémák ilyen irányú rajzának végső soron egyetlen rugója van : megmutatni a fennálló reális veszélyeket, hogy annál jobban ki lehessen domborítani az együttműködés szükségességét. Nincs harmadik út Anglia számára, vallja a szerző; el kell ismernie, hogy Amerikának szava van az európai viszonyok kialakításában, hiszen „hatalmas összegeket öntött oda ..." A könyv ezzel elérkezik a mához. Az angol—amerikai kapcsolatok történetének vázlata egyre inkább áttevődik a nemzetközi politika napi eseményeinek síkjára. Az államközi kapcsolatok napjainkban mindinkább a nagy nemzetközi szervezetek kereteiben bonyolódnak — a könyv utolsó része is mind többet foglalkozik ezekkel. Itt azonban olyan kérdéseket érint már, amelyek ma is élnek és megoldatlanok, egy történelmi vázlatba tehát aligha szoríthatók bele. Az effajta kérdéseknek fejtegetése inkább politikai program jellegével bír és az ábrázolás — mivel ez a rész jóformán a napi eseményekkel párhuzamosan íródott — inkább reportázsnak hat. Máskülönben nehezen lehetne olyan súlyos kérdést, mint az ENSZ szerepe és funkciója, egyetlen lábjegyzetben tömöríteni (vajon a? ENSZ a kompromisszumok fóruma legyen-e, vagy a „szabad világ kizárólagos ügynöksége" . . .). Ezeken az oldalakon a könyv már a NATO nyílt apológiájává válik. Ügy tűnik, mintha a szerző egyetértene Rudyard Kipling hírhedt mondásával „a Fehér Ember terhéről", amelyet az Egyesült Államokkal akarna elvállaltatni. . . Allen könyvének értéke azonban nem a legutóbbi tíz év eseményeinek ábrázolásában, vagy a feldolgozott eseményanyag újszerű értelmezésében keresendő. A közelmúlt évek kutatói számára nem egy oly munka áll rendelkezésre, amely ezzel a periódussal foglalkozik, éppen ezért részletesebb és alaposabb ; akad köztük olyan is, amely a tényeket a maguk leplezetlen valóságában mutatja be (pl. R. Palme Dutt: The crisis of Britain and the British Empire1 és D. N. Pritt: Star-spangled shadow c. műve). A könyvet azonban sok haszonnal forgathatják azok, akik az angol—amerikai kapcsolatok történeti fejlődésével, a két ország közti viszonyt tükröd 3 számokkal egyetlen átfogó kötetből kívánnak megismerkedni és ismereteiket a nagymennyiségű tényanyag, valamint az alapos bibliográfia felhasználásával bővítik tovább. LÁNG IMRE HEINRICH SEVIN : DIE GEBIDEN (München, im Selbstrverlag des Verfassers. 1955. 222 1.) E munka a gepidák történetének népszerű tudományos összefoglalása. A szerző végigmegy a gerpidák vándorlásának, a Kárpát-medencében való hosszú tartózkodásuk és küzdelmeik, végül elenyészésük történetén ; fordításban idézve az egykorú kútfők szövegeit. Foglalkozik életmódjukkal, kitér régészeti emlékeikre, s külön fejezetben tárgyalja nyelvüket. A szerző jól ismeri a magyar történeti és régészeti irodalmat, ami hozzásegíti, hogy tárgyi emlékanyagukat — beleszámítva a szilágysomlyói kincset — és telephelyeiket megismertesse, nemcsak leírásban, hanem sikerült képeken és térképeken. Általában elmondható, hogy a tárgy iránt érdeklődő kerek képet kap a gepida kérdésről s a könyvészeti utalások módot nyújtanak a felmerülő problémák további vizsgálatához. Kifogásoljuk azonban, hogy a szerző Jordanes Geticájából közismert 1 Magyar kiadás: Válságban Nagy-Britannia és a brit birodalom. Bpest, Szikra. 1954