Századok – 1957
Szemle - $–$: $ (Ism. Niederhauser Emil) 441
SZEMLE 441-jjHMHTbp AHrejiOB — Mnxanji AHflpeeB: HCTOPHH HA EtJlTAPCKATA flT>P)KABA H I1PABO Angelow Diniitar — Andreev Mihail : A BOLGÁR ÁLLAM ÉS JOG TÖRTÉNETE (Co(J>Hfi, Hayna h IcnycTBo. 1955. 340 CTp.) A két bolgár királyság és a török uralom korszakára vonatkozó igen gyér forrásanyag ellenére a bolgár történetírás régóta nagv érdeklődéssel fordult a jogtörténet kérdései felé. Már a századforduló idején Sz. Bobosev, később pedig P. N. Blagoev számos részlettanulmányban és szintétikus kísérletben foglalkoztak speciálisan jogtörténeti kérdésekkel. Ez a jogtörténetírás természetesen polgári szempontból indult ki, nem látta meg a jogi felépítmény szerves összefüggését a gazdasági és társadalmi fejlődés egészével. A szorosabb értelemben vett jogtörténetírás mellett az állam története is az érdeklődés előterében állott. A polgári történetírás vezető tudósa, V. N. Zlatarszki tulajdonképpen a bolgár állam történetét írta meg nagy összefoglaló munkájában, és ebben részletesen fejtegette az állami szervezet egyes kérdéseit. Az új marxista bolgár történetírás eleinte egészen természetesen a nagy hiányok kiküszöbölésére törekedett, és elsősorban a bolgár gazdaságtörténet és a bolgár társadalom fejlődése került érdeklődése homlokterébe. A bolgár történészek közül D. Angelov, a szófiai egyetemen a bizánci történelem tanára volt az, aki más irányú "kutatásai mellett 1951-ben egyetemi jegyzet formájában adta ki a bolgár állam és jogtörténetről szóló előadásait. Az itt ismertetett kötet, amelyet M. Andreevvcl, a jogi kar professzorával együttesen írt meg, a felszabadulás óta az első jelentős marxista munka, amelyik 1878-ig, tehát a török uralom alól való felszabadulásig részletesen tárgyalja a kérdést. Bevezetőben máris elmondhatjuk azt, hogy ez a gazdag anyagot hozó munka igen szélesen értelmezi témakörét, a politikai történet rövid áttekintése mellett a gazdasági fejlődés fő vonásait is feltárja, és bizánci és más délszláv források felhasználásával részletes képet igyekszik adni a bolgár társadalom szerkezetéről is. Az 1954-ben megjelent „Bulgária története" című munka I. kötetéhez képest is egyea kérdésekben már újabb ereményeket hoz ez a könyv. A könyv három nagy részre bomlik. Az első részben Angelov professzor meghatározza az állam és jogtörténeti kutatás tárgykörét, rövid áttekintést nyújt a kérdés eddigi historiográfiájáról, és igen hasznos összefoglalást ad a középkori bolgár történelem forrásairól. Ez a bevezető rész, amelyik hiányzik az előbb említett összefoglaló munkából, általában is jó tájékoztatást nyújt a bolgár történelemmel foglalkozni kívánó kutatók számára, és mintegy pótolja a bolgár történeti bibliográfiát és a forrásokat összefoglalva ismertető kiadványt. A második rész első felében Angelov professzor a bolgár állam fejlődését ismerteti az államalakulást ól a török hódítás koráig, második felében Andreev professzor ad áttekintést a bolgár jog történetéről ugyanebben a korszakban. A harmadik rész a török feudalizmus korával foglalkozik, itt ugyancsak Angelov írta meg az államszervezet fejlődését és a bolgár nép törökellenes harcának történetét, Andreev pedig a török feudális földtulajdon, a céhek ós a bolgár szokásjog kérdéseit fejtegeti. Nem lehet feladatunk, hogy részletesen ismertessük a könyv eredményeit. E helyett a munka néhány új megállapítására szeretnénk kitérni, olyan kérdésekre, amelyek még további vitára adhatnak alkalmat, vagy olyanokra, amelyekben a könyv eddig elhanyagolt vagy fel nem vetett kérdéseket ismertet. Az első probléma a bolgár állam kialakulásának kérdése. A bolgár-török elem hódító szerepét, a szlávok alávetett szerepét hangsúlyozó polgári történetírással szemben a könyv eléggé részletesen ismerteti az új bolgár történetírás erre vonatkozó eredményeit. Ezek szerint a VII. század végén a Ballián hegységtől északra megtelepedett szlávok és a Dobrudzsába érkező bolgár-törökök -között szövetségkötésre került a sor. A szlávok ekkor már egészen közel áUottak az államalakuláshoz, a Bizánc felől fenyegető hódítás késztette őket arra, hogy a bolgár-törökökkel védelmi szerződést kössenek. Könyvünk ebből a ma már általánosan elfogadott megállapításból kiindulva a források alapján bemutatja azt, hogy ez a szövetségkötés a bolgár állam kezdeti időszakában bizonyos
