Századok – 1957

Szemle - A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNETE.(Ism. Niederhauser Emil) 435

SZEMLE 435 HCTOPHfl CCCP. yKA3ATEJlb COBETCKOÍÍ JíHTEPATYPfal 3A 1917.-1952 rr. HCTOPHfl CCCP C flPEBHEßlllHX EPEMEH AO BCTYnJlEHHfl POCCHH B riEPHOfl KAnMTAJlM3MA (MocKBa, H3FL. AK. Hayn CCCP. 1956. CTp. 724. 1. Ilpn;i. CTp. 183, 1) A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNETE. AZ 1917—1952 KÖZT MEGJELENT SZOVJET IRODALOM BIBLIOGRÁFIÁJA. A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNETE A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL OROSZORSZÁGNAK A KAPITALIZMUS KORSZAKÁBA VALÓ LÉPÉSÉIG A Szovjetunió történetével foglalkozó kutatók vagy akár csak az iránta érdeklődők számára nagy nehézségeket okozott eddig az, hogy hiányzott a Szovjetunió történetét tárgyaló szakirodalom modern, éppen a szovjet történettudomány eredményeit is felölelő bibliográfiája. Bizonyos tárgyköröknek ajánló bibliográfiája vagy akár az egész történelemre vonatkozó ajánló bibliográfiák léteztek már korábban is, de legnagyobb részük — különösen nálunk — hozzáférhetetlen volt. Pedig ott, ahol az 1945 előtti szovjet történeti irodalom szinte teljesen hiányzott, mint nálunk is, még sokkal inkább érződött a hiány. A legújabb nagy történeti kiadvány, a Szovjetunió egész történetét 16 kötetben felölelő „Vázlatok a Szovjetunió történetéből" c. sorozat eddig megjelent kötetei sem pótolták ezt, bár nyújtottak bizonyos historiográfiai áttekintést. Annál örvendetesebb, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Moszkvai Társadalomtudományi Alapkönyvtára 1952 óta hozzálátott a Szovjetunió történetére vonatkozó nagy bibliográfiai sorozat megindításához. Az itt ismertetett kötetet követően a II. kötet a kapitalizmus korszakának történetére vonatkozó irodalmat foglalja majd magába, a III. kötet pedig a szovjet korszakot. A munka elsősorban tudományos kutatók számára készült, de előszava szerint az aspiránsok és a főiskolák felsőbb évfolyamainak hallgatói is haszonnal forgalhatják. A kötetet a Társadalomtudományi Alapkönyvtár munkatársai állították össze. Már 1952-ben elkészült 200 példányban a maket, melyet a megfelelő tudományos intézmények alaposan megbíráltak. 1952 novemberében és 1953 februárjában a moszkvai állami nyilvános történeti könyvtár ós a leningrádi akadémiai könyvtár vitát is rendezett a kötetről. Mindezek alapján átdolgozott formában most került a nyilvánosság elé. A kötet felelős szerkesztője K. R. Szimon, a kötet anyaggyűjtésének és rendezésének munkálatait I. P. Doronyin vezette. A munka igen pontosan körülhatárolt anyagot gyűjtött össze és dolgozott fel. A címben említett évek közt megjelent szovjet, de csak orosz nyelvű történeti irodalmat gyűjtötte össze (bár elvétve ukrán vagy fehérorosz nyelvű könyvcím is akad). Továbbá : csak a tudományos szempontból számbajöhető munkákat dolgozták fel. Elemi ismereteket közlő, népszerűsítő történeti munkákat általában nem vettek fel, jóllehet itt bizonyos körültekintéssel jártak el, historiográfiai szempontból jelentős népszerűsítő munkákat, különösen a vezető történészek által a Nagy Honvédő Háború idején írottakat éppúgy felvették, mint a népszerűsítő szándékú helytörténeti munkákat, amennyiben új tényanyagot hoztak nyilvánosságra. A rokon tudományok anyagát ugyancsak igen bőven közli a kötet, különösen a tudomány-, irodalom- és művészettörténet Tárgyköréből. A régészeti cikkek közül a kisebbrendű, csak adalékokat közlő vagy módszertani jellegű cikkeket nem gyűjtötték, á néprajzi ós antropológiai munkák közül pedig csak a történeti érdekűeket. A tárgykörbe vágó kiadatlan disszertációk téziseit ugyancsak közlik, egyes * esetekben még litografált anyagot is felvettek, amennyiben annak kihagyása jelentékenyen megcsorbította volna a kötet értékét. Az ismertetéseket az 1945 utáni korszakból mind felvették, a korábbi korszakból csak a nagyobb, fontosabb recenziókat, hiszen legtöbbjük ma már elvesztette jelentőségét. Az anyagnak ezzel a pontos ós gondos körülhatárolásával mindenesetre igen nagy valószínűséggel sikerült a teljes anyagot összegyűjteni, bár ezt megnyugtatóan egy bibliográfia esetében sem lehet megoldani. A bibliográfia összesen 18.825 tételt, azaz címet sorol fel. Ez a szám nem fedi pontosan a munkába felvett könyvek és cikkek számát. A számozás ugyanis megegyezik a Társadalomtudományi Alapkönyvtárban összeállított kartoték-bibliográfia számozásával, ennek összeállításában a kritikák alapján bizonyos változásokat kellett eszközölni, így egyes számok kimaradtak, másutt viszont egy szám alatt betűvel megkülönböztetve több címet is felvettek. Az egyes tételek közlik a könyv szerzőjét, eímfét, a szerkesztők nevét, a kiadás számát, a kiadás helyét és évét, a kiadót és a lapszámot. Folyóiratcikkek vagy gyűjteményes munkákból vett tanulmányok esetén a kiadás 30*