Századok – 1957

Szemle - A középkori állammal kapcsolatos előadások (Ism. Kubinyi András) 365

370 SZEML H) hevesen küzd az ellen a régi elmélet ellen, hogy a szláv államokat idegenek szervezték meg. Az ásatások bizonyítják, hogy már időszámításunk első századaiban a szláv területen ipar is folyt: kerámia és fémfeldolgozás. Az előkelők sírjai gazdag leletanyagot nyújtanak a kutatóknak és egyben fényt vetnek a kereskedelmi kapcsolatokra. Azonban nem szabad ebben ekkor még az osztályviszonyok kialakulását látnunk. Ebben az időben már territoriális egységek is kialakulnak (bizonyíték erre a zupa szó, amely a délszlávban is megvan). A szláv törzseknek sokat kell ekkor harcolniok a gót, hun stb. támadások ellen. Az V. században bekövetkezik a délszlávok délre költözése, ez idő után bizonyos rúvósüllyedés áll be a törzsi vezetőréteg életmódjában. A szlávok földművelők voltak, habár az állattenyésztésnek is szerepe volt. Eredetileg irtásos gazdálkodást folytattak, de lib. a VIII. században áttértek a szántásra. Ez társadalmi változásokat vont maga után. Az irtásos gazdaság a törzs közös munkáját igényelte, míg most lehetővé vált, hogy egyes termelők maguk is elegendők legyenek a föld megmunkálására. A vezetőréteg, amely eddig a hadifoglyokat eladta, ezentúl rabszolgaként (servi easati) földjére telepítette. Ezek mellé járultak egyes leszegényedett szabadok is. így tehát létrejött a nagybirtok, és egy, a döntő termelőeszközt, a földet birtokló uralkodó osztály. Létrejöttek az un. viciniák (opole). Ezek a szomszédságok több falu közösségét jelentették. A földtulajdonos nagybirtokosoknak lassan sikerül ezeket alávetniök. A VII. századtól várak emelkednek Lengyelország területén (grodok, castra). Ezek hatásköre rendesen több szomszédságra terjedt ki. Nem az egész nép védelmét szolgálták, hanem elsősorban a feudális birtokosét—mind az ellenség, mind saját alattvalóival szemben. Az urak katonai kíséretet gyűjtenek maguk mellé. Több ilyen csoport azután egyesült. Az úgynevezett bajor geográfus több szláv törzsről tud ezen a területen, és megadja az alájuk tartozó oivitasok számát is. A civitasok nyilván a vieiniákat jelentették. A X. századtól a városok csírái is megjelennek, ezeknek fő formái a suburbiumok, a castrum körüli települések, ahol már ipari tevékenységgel is találkozunk. Az állam kialakulásának kezdetét a IX. század közepére lehet tenni. A Nagylengyelországban, a Warthe vidékén élő polane törzs egyesítette a szomszéd törzseket. E törzsnél már előrehaladottak a feudális viszonyok, a*ni a castrumok nagy számából is következik. A fejedelmi család helyi eredetű volt. A X. századra teljesen kialakul az állam a maga szervezetével. Röviden ismertettük a két lengyel cikk alapján a lengyel állam kialakulásának főbb vonásait, csak két megjegyzést szeretnénk hozzáfűzni. Az egyik a normann, és általában az idegen hódítás szerepe a szláv államok kialakításában. ítt Rybakov cikkéhez is szeretnénk hozzászólni. Természetesen a szlávok államalkotó képességeit nem vonjuk kétségbe. Rybakov nagyon szépen és alaposan bizonyította be, hogy már a varégok előtt Kiev körül helyi dinasztia vezetése alatt hatalmas orosz állam alakult ki. Nagyon helyesen járt el az újabb történetírás, amidőn szembeszállott az idegen normannista elmélettel, azonban úgy érezzük, hogy túlzásokat követtek el, mert hiszen az általuk idézett adatok is valamivel több normann hatásra utalnak, mint amennyit elismernek. Másik megjegyzésünk a városokra vonatkozik. Oieysztor (69—72. 1.) részletesen szól a lengyel városok kialakulásáról. Igaz, hogy egy helyen ehsmeri, hogy ezek tulajdonképpen csak csírái a későbbi városoknak, de egyéb helyen mint városokról szól róluk. Véleményünk szerint ebben a korban még igazi értelemben vett városról sem Lengyelországban, sem nálunk nem lehet szó, még a német városok is messze állnak ekkor a város fogalomtól. Ezért helyesebb lett volna a város kifejezést nem használni, továbbá rámutatni, hogy ez a csíraváros miben különbözik a feudális várostól. Végül utoljára foglalkoznunk kell Gampina tanulmányával, amely tárgyánál fogva leginkább érdekel minket. Véleménye szerint a garamszentbenedeki alapítólevél a Bihar megyei Ártánd birtokon oly előrehaladott feudális viszonyokat állapít meg, ami az akkori Magyarországon szinte valószínűtlen. Mi ennek az oka? Itt volt valamikor Menumorut fejedelemsége, amely már ismerte a feudális kapcsolatokat. Ajtony fejedelemsége is, amely Gladtól eredt, oly fokát érte el a feudális hatalomnak, amelyhez I. Istváné még csak közeledett. Ebben az időben Dobrudzsa vidékén is számos feudális jellegű alakulat jelenik meg, Szjatoszlávnak 968-ban 80 gorodot kell legyőznie. Itt már kialakult egy helyi arisztokrácia. Ezek nemzetiség szerint románok voltak. Anna Komnóna gétáknak nevezi őket, ez pedig a románokat jelenti. A társadalmi struktúra a X. században teljesen azonos volt a Dobrudzsában, vagy a Duna túlsó partján, vagy pedig Ártándban, vagy Csanádban. Krum kán idejében még más volt a helyzet, nem volt ellenállás. Krum ideje volt a pi'efeudalizmus vége ezen a területen. A kultúra ós az államszervezet vonalán is azonosságok jelentkeznek. A Kárpátok két oldalán élő román arisztokrácia egykor közös politikai szervezetéből való maradványok ezek.