Századok – 1957

Szemle - Rapporti fra oriente e occidente durante l’alto medioevo (Ism. Váczy Péter) 361

SZEMLE 363-into Europe, London, 1952 c. könyvét. Lindsay a fejlődés különbözőségét Nyugaton és Bizáncban abban látja, hogy a Nyugaton a városkultúra a nagybirtok kialakulása következtében elsorvadt. Többizör idézi egy volt kolozsvári egyetemi tanárnak, Ivánka Endrének a műveit: Abendland und Byzanz : Wissenschaft lieh es Weltbild, I, 1948, 205—219. 1. : Die Rolle des Platouismus und des Aristotelismus in der Entwicklung der östhehen und westlichen Ideologie : Theologia, 10, 1943. 61—73.1.). Ivánka szerint Bizáncban folytatódik az antik hagyomány, szellemi arca platonista, ezzel szemben a Nyugaton megszakad, ezért van szükség reneszánszokra, a Nyugat szellemi arca aristotelési — oly konstrukció, mellyel nem érthetek egyet: a XII. századig bezárólag a Nyugat is platonista és az antik hagyomány ott sem pusztul el egészen. Viszont találó Dölger jellemzése : Bizánc teorétikus-teológiai, Nyugat praktikus-etikai (70. 1.). Persze, hiányzik e különbség társadalmi háttere : a retorikai műveltségű nyugati szenátorcsaládok hagyományt őrző és folytató szerepe. Nagy Károly császárkoronázásával kapcsolatban jelentős W. Ohnsorger munkássága, így többek közt a „nagykonstantinosi adománylevél" újradatálása (74. I.)8

. Mily kitűnő Dölger jegyzete : Theophanes bizánci krónikás nevet azon, hogy Róma püspöke azt hitte, koronázással és felkenéssel császárrá tehet egy nyugati fejedelmet (uo.). A német császárkorona őse a bizánci ; erre vo.iatkozólag idézi Deér József tanulmányait : Der Ursprung der Kaiserkrone : Schweizer Beiträge zur allgem. Geschichte, 8, 1950, 51—87. 1. ; Der Kaiserornat Friedrichs II., Bern, 1952. A bizánci hatásra készült Nagy Károly- és II. Henrik-pecsét eszembe juttatja a magyar királyok arany-és ólombulláit (78. 1.). Az egyházi kapcsolatok felderítése során kitűnő az ún. Epanagoge értelmezése : Photios pátriárka mint szerző érvényesíteni akarta a nyugati kéthatalomelvet a caesaropapizmussal szemben (83. 1.). Űj adat Alexios császár segélykéréséhez : Synopsis Sathas (Charanis, Byzantium, the West and the Origin of the First Crusade Byzantion, 19, 1949, 17—36. 1.). Remek a keleti és nyugati szerzetesség szembeállítása (88—92. 1.). A keleti typikákból hiányzik a munka követelése (90. 1.). A kultuszvándorlással kapcsolatban Dölger idézi J. Trencsényi-Waldapfel cikkét a „Jewish Studies in memory of M. Guttmann" (I, Budapest, 1946) : a Kristóf-legendáról van szó. A Szent Demetrios kultusszal kapcsolatban beszél Mitrovicáról mint Dimitri-városról (94. 1.). Az egyház feudális jellegére szemléltető a liturgikus öltözék kialakulása : Nagy Konstantinos, amikor kihozta az egyházat a katakombákból és pompás templomokat építtetett, a püspököket a legmagasabb lüvatalnokoknak megfelelő ruházatba öltöztette és ezek jelvényeivel látta el (97. 1.). Végtelenül tanulságos olvasni Dölger rövid áttekintését a latin és a görög bölcselet és patrisztika fejlődéséről (97—-107. 1.) : míg Bizáno kötve marad a lcrézeis-bizonyítás tekintélyérveihez, addig a Nyugaton a XI. század óta a teológia kérdéseit alávetik a dialektikának ós a logikának.' Fontos, amit a bizánci jog továbbéléséről ír, az újabb bizánci jogkodifikációk elterjedéséről (Nomos Georgikos, Lex Rhodia) : a velencei collegantia a Lex Rhodia-ra megy vissza (107—110. I.).8 A bizánci és a nyugati feudalizmus különbségét, ez utóbbinak az előbbire való későbbi hatását, bármily fontos, már csak egyzet tárgyalja (111. 1.). Montecassino, mint görög hatások továbbítója, magyar szempontból is lényeges (112. I.).9 R. S. Lopez, ki a fasizmus elől menekült Olaszországból Amerikába, egészen i másképp oldotta meg feladatát. East and West in the early Middle Ages : Economio Relations (113—163. 1.) c. tanulmánya nem referál az új irodalomról, mint Dölger, de nem is követi Bognetti elbeszélő modorát. Ö problémákat állít fel és ezek köré csoportosítja mondanivalóját. Így egyes kérdések bő részletességgel világosodnak meg előadásában, mások viszont homályban maradnak, vagy épp csak elővillannak. Ez bizonyos * Die Konstantinische Schenkung und die Anfänge der kúriaién römischen Kaiseridee. Zeitschrift für Ree htsgesehichte, Germ. Abt. 68. köt. 1951. 78—109. i. Ld. még ua: Das Zweikaiserproblem im früheren Mittelalter, Hildesheim 1947 ; ua: Zur Entwicklung des Kaiserbegriffs in der Staatsideologie. Saeculuin, 5. köt. 1954, 194—220. 1.; ua: Byzanz und das Abendland im 9. und 10. Jahrhundert. Saeeulum, 5. köt. 1954. 7 B. Tatakis: La philosophie byzantine (JS. Brihier: Histoire de la philosophie, fase. suppl. n. 2.), Párizs, 1949, a bizánci bölcselet történetének első összefoglalására csodálatosképpen nincs utalás. • E felfogással szemben S. Coti/Janari-Micftler: Zur frühvenetianischen Collegantia, München, 1937 germán joghagyományt tételez fel. Lopez kongresszusi tanulmánya (Rel. III, 160. 1.) a bizánci eredet mellett ír. • F. Russo: II monasticismo calabro-greco e la cultura bizantina in Occidente. Bollettino della Badia Greea di Grottaferrata 5. 1951, 5—29. 1.; ua: Relazioni culturali tra la Calabria e l'Oriente bizantino nel medioevo, uo. 7. 1953, 49—64. 1.; N. Ladomirsky: L'influsso del monaehismo basiliano greco sulla vita culturale dell'Italia meridionale. Atti dell' VIII Congresso Intern, di Studi Bizantini, 1951 ; 1953, 395. s köv. 1.; R. Weiss: The Greek culture of South Italy in the Middle Ages. Proceedings of the British Academy, 1951,23—50.1.; H. B'och: Monte Cassino, Byzantium and the West in the earlier Middle Age. Dumbarton Oaks Papers, 3, 1946. 163—224. 1. Monte Cassino kapcsolata a görög világgal különösen erős 855 és 1112 közt.