Századok – 1957

Vita - Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága 326

BALUGYÁNSZKY MIHÁLY ÉLETE ÉS Mf.NKÁSSÁUA 333 nevezték ki. (Baranov, i. m. 5. p.) A Pedagógiai Intézetet 1816. december 23-i cári statútummal Pedagógiai Főiskolává szervezték át,1

4

úgyhogy voltaképpen csak ekkor lett a nagyváradi akadémiával egyenrangú főiskola. A szentpétervári egyetem megalapítása csak Balugyánszky meghívásától számított tizenhat év múlva, 1819-ben történt. Hogy a helytartótanács és a magyar királyi udvari kancellária dikaszteriális kollégiumai mennyire értékelték Balugyánszky tizennégy évi jogtanári működését, bizonyítja, hogy a távozási engedélyért benyújtott folyamodványára adott válaszukban elhalmozzák dicséreteikkel. Hogy azonban Ferenc király (a szerző állandóan császárt ír!) 1803daan szűkkeblűen döntött, és nem volt hajlandó egy évi fizetését utalványoztatni, ezt a szerző a bécsi Polizeihofstelle már fentebb (329 1.) említett 1807-i aktájára alapít ja, ami azonban már időrendileg sem állhat meg. Ámde alig képzelhető, hogy később is akadt volna kormány, amely még egy havi fizetést is hajlandó lett volna utalványozni hasonló esetben. Nem is szólva arról, hogy egyelőre csupán három évi próbaidőről volt szó mind az orosz kormány, mind Balugyánszky részéről. * • „Útrakelése előtt azonban Balugyánszky — írja a szerző — egy egyéniségéhez kevéssé illő, de jellemvonásait, eszményeit végső soron mégis visszatükröző vállalkozásba fog. Az irodalmi mecénás szerepében lép fel, méghozzá egyáltalán nem önzetlen, hanem nagyon is reális, saját boldogulását előmozdító célzattal. Hannulik János Krizosztóm nagykárolyi gimnáziumi igazgatóval, »Horatius versenytársával, a lírikusok fejedelmével« dicsőítő ódát irat Sándor cárhoz és azt Pétervárra költözésének tiszteletére, saját költségén ki is adja." (150. 1.) Annak igazolására, hogy a Sándor cár magasztalásáról szóló ódát Balugyánszky íratta Hannulikkal, és a maga költségén ki is adta, szerzőnk az óda nagyváradi kiadásának címlapját és az utóbbi belső oldalát közzéteszi hasonmásban, valamint közli a 155. lap 4. jegyzetében ugyanennek a címlapnak a szövegét, elhagyva azonban belőle a belső oldalnak azt a szövegrészét, mely úgy folytatódik, hogy : ,,Scripsit vero Petroburgensium amicorum monitu . ." stb.1

5 Ez a címközlés egyáltalán nem igazolja sem azt, hogy az ódát Balugyánszky íratta Hannulikkal, sem azt, hogy az óda Balugyánszky költségén jelent meg. Ezzel szemben Horányi Elek (1736—1809), a kiváló irodalomtörténetíró, aki kortársa és barátja volt Hannuliknak (1745—1816), arról tudósít, hogy ennek az ódának a megírására a még 1725-ben Nagy Péter alapította szentpétervári akadémia tudósai (ex Academia Eruditorum Petropolitana) kérték fel Hannulikot. „Egy valaki az ott működő tudósok közül (Quidam ex Academia .Ja tudósok közössége nevében" (communi nomine) juttatta el a kérést 11 annitlikhoz.10

Később még egyszer megemlíti Horányi, hogy Hannulik „a péterváriak kérésére" (rogatu Petropolitanorum) írta az ódát. Sőt ezen az utóbbi helyen még arról is tudósít, hogy Hannulik „1803 október havában" (menso Octobri Anno MDCCC111.) énekelte meg a cár érdemeit (i. m. 100. p.). Hórányinak ebből a kettős tudósításából nyilvánvaló, hogy Hannulik az ódát nem egy embernek a személyes kívánságára, hanem egy tudós testületnek a felkérésére írta, sőt ez a valaki sem lehetett Balugyánszky, mert nem tartozott a pétervári akadémia tudósai közé, de 1803 októberében egyáltalán nem is volt még Pétervárott. Horányi első adatából egyébként a celebrent többesszámú igealak is világosan mutatja, hogy nem egy ember, hanem egész testület kívánta ünnepelni a cárt. S hogy miért kívánta ünnepelni a cárt a tudós társaság, pontosan kitűnik az óda nagyváradi kiadásának belső címlapjából: inprimis promotione omnium scientiarum, azaz „elsőül minden tudomány előmozdításáért". 11

Glavnilj Ppdatjoqicseszkij Insztitut, szószerint fő pedagógiai intézet. Baranov, i. m. 14. p. 15

Az oda pesti kiadása címlapjának a szövege : Ode ad Alexandrum Russorum Imperatorem fama remm praeclare gestarum inprimis promotione omnium scientiarum gloriosissimum ab Joanne Chrysos. Hannulik, e scholia piis Hungaro complurium societatum eruditar. membro anno 1804. scripta. Peethini, Typis Matthiae Trattner. — A nagyváradi kiadás címlapja beíejezedóik a tjloriosissimum szóval, alatta az impressuni: Magno-Varadini, Typis Antonii Gottlieb Maramarosiensis 1804. Ellenben a címlap hátlapja (verso) még a következő szöveget tartalmazza •mintegy a címlap rációjának folytátasaként: Quam Caesarea Auctoritate vocatus ex Academia Hungarica Magno-Varadincnsi ad [nem at] trádendas Petropoli Politicae Scientiae Devotissimo animo obtulit Michael Balugyanszky Anno 180:S. Scripsit vero Petroburgensium amicorum monitu Joannes Chrysostomus llannulik Hungarus, Ex Instituto Piarum Scholarum inter Romanos Arcades Seralbus Erimanticus Societatum : Hasso-Homburgensis, Electoralis , Boicae, et Regiae Svecicae Membrum, Gymnasii Magno-Karoliensis Director. 18 Quidam ex Academia Eruditorum Petropolitana nuper anno ISÜ.'i. dum communi nomine peteret, ut gloriosis«imum Russorum Imperatorem Alexarulrum lyra sua celebrent, ipsum Lyricos inter Latinos huius aetatis Priuripem adjirmare audebat. Alexius Horányi: Scriptores piarum scholarum, liberaliumciue artium magistri, quorum ingenii monumonta exhibet. Budae, Typ. Univ. Hung. 1808—1809. 2. pars 82. p. (Az egész Hannulik-cikk 77—101. p.)