Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
318 BALÁZS BÉLA katasztrófa, amelybe a fasizmus döntötte az országot és amelyből egyedül a kommunisták tudták megmutatni a helyes, az összes dolgozó rétegek érdekeivel, törekvéseivel számoló kivezető utat. (Ugyanekkor a reakció erői még szét voltak szórva, meg voltak zavarodva és a néptömegekre csak csekély hatást gyakorolhattak.) Ez a kezdeti, még kevéssé differenciált, kommunista vezetés alatt álló demokratikus tömegmozgalom hozta létre, illetve szolgált tömegbázisul az első, fentebb leírt népi, forradalmi szerveknek. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Míg lent a tömegek spontánul kibontakozó mozgalma már megkezdte az új Magyarország alapjainak a lerakását, fent is megindult a politikai tevékenység, a demokratikus magyar közélet és államiság megteremtésére irányuló szervezkedés. A Szovjet Hadsereggel együtt, vagy közvetlenül utána, Magyarországra érkeztek a kommunista párt külföldi bizottságának kiküldöttei, akik megkezdték a demokratikus erők felülről való összefogásának műnkáját és világos kivezető utat mutattak a fasiszta állam bukása után előállott helyzetből. A kommunista vezetők felvették a kapcsolatot a helyi kommunistákkal és más demokratikus erők képviselőivel, irányították a kommunista pártszervezetek szervezkedését, sok helyen kezdeményezték, bátorították a többi demokratikus párt megalakulását, a demokratikus nemzeti összefogást. A kommunista vezetők hazaérkezése és a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságának megalakítása Szegeden (1944. november 5.) kiinduló pontja lett a demokratikus magyar politikai élet megindulásának. Gyöngyösi János, a kisgazda párt egyik vezetője írja egyik, 1944. november 18-án keltezett levelében, amelyet Vásárv István, Debrecen akkori polgármesteréhez címzett. ,,A Moszkvából érkezett vezető magyar kommunistákkal volt alkalmam beszélni és azt tapasztaltam náluk, hogy egészen átérzik a mai nehéz helyzetet, aggódnak az ország sorsáért és dolgoznak rendbehozatalán . . . Nemcsak hajlandók a polgári ellenzéki pártokkal együttműködni, de keresik is ezt az együttműködést . . ."5 0 A kommunista vezetők megkeresték a demokratikus közéleti személyiségeket, a többi párt vezetőit, a debreceni Jidiász Nagy Sándort, a Károlyikormány nagy tekintélynek örvendő volt igazságügyminiszterét, Révész Imrét, a tiszántúli egyházkerület református püspökét, a szegedi kisgazela vezetőt, Balogh István pátert, és másokat, s tárgyalásokat folytattak velük a demokratikus összefogás megteremtése és a lerombolt ország talpraállítása érdekében. A tárgyalások eredményeként indult meg a szegedi Délmagyarország (1944. november 19-én), amelynek szerkesztő bizottsága tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front magját képezte, és pártjaik képviseletében résztvettek benne Révai József, Erdei Ferenc és Balogh István. A szervezkedő Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz, amely az új körülmények között, széles nemzeti alapon, folytatása volt az 1944 nyarán Budapesten megalakult illegális Magyar Frontnak, rövidesen, csatlakoztak az időközben megalakult 50 Idézi Paál Jób és Radó Antal: A debreceni feltámadás 1947. 104—105. 1.
