Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
A- DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGTARORSZÁGON 313 ság tagjait: a helyénmaradt főjegyzőt, bírót, meghagyták funkciójukban, de alárendelték a 9-es tanács utasításainak. A tanács beindította a malmokat, a környező nagybirtokokat a cselédséggel közös alapon megmunkáltatta, megszervezte a földeken lévő kukorica letörését, a szántóvető munkálatokat, az igaelosztást. Felszerelte a helyikórházat és beindította az iskolákat. Bevezette a progresszív adózást és a befolyt pénzből fedezte a közigazgatási kiadásokat, gondoskodott a hadbavonultak családjairól. Megszervezte a nemzetőrséget, letartóztatta és internálta a helyi volksbundistákat és nyilasokat. A 9-es tanács mint első forradalmi, népi szerv egészen a nemzeti bizottság megalakulásáig működött. Hasonlóképpen más helységekben is a helyi demokratikus erők összefogása indította meg a felszabadulás után az átalakulások folyamatát. Túrkevén3 1 a Szovjet Hadsereg bevonulása után az orosz vörös hadsereg volt katonája, Márki Gábor és társai kezdeményezésére népgyűlés jött össze a városházán. A gyűlés az elmenekült elöljáróság és a képviselőtestület helyébe idt iglenes városi nagytanácsot és ebből 11 tagú úgynevezett ügyviteli bizottságot választott Márki Gábor elnökletével. Az ügyviteli bizottság operatív szerv volt, határozatokat hozott és a legszükségesebb utasításokat kiadta. Kinevezte a polgárőrség parancsnokát és helyettesét,' megszervezte a közellátást. Hódmezővásárhelyen3 2 a törvényhatósági bizottság együttmaradt a felszabadulás után. A polgármester a kisgyűlés helyett, amelynek tagjai elmenekültek, városi tanácsot alakított a kommunista párt, a szociáldemokrata párt és a független kisgazdapárt 2—2 képviselőjéből. A városi tanács a kisgyűlés hatáskörével rendelkezett, de természetesen új, forradalmi jellegű intézkedéseket is végrehajtott . Kiskunfélegyházán3 3 a szovjet katonai parancsnok ösztönzésére ideiglenes városi tanács alakult, amelyben résztvettek a helyi kommunisták képviselői, a közigazgatás helyükön maradt tisztviselői, a gazdák, a kereskedők, iparosok és a szakszervezetek kiküldöttei. Mezőmegyeren3 4 négytagú tanács vette át a hatalmat : 2 paraszt, 1 munkás és 1 iparos, akik a község összlakosságát képviselték. Körösladányban3 5 16 tagú községi tanács vette kezébe a vezetést, Bakondi István kertész vezetésével, tagjai : 8 paraszt (szegények és módosabbak), 2 lakatos, 2 asztalos, 2 tanító, 1 szövetkezeti pénztárnok, 1 ügyvéd voltak. Az elöljáróság tagjai közül a helyénmaradt írnokot a tanács főjegyzői hatáskörrel ruházta fel. A régi kulák bírót egyideig még megtartotta. (Később a nemzeti bizottság kommunista bírót választott.) A tanács első teendői között 100 ezer pengő szükségadót vetett ki a lakosságra, a nagyobb gazdákat pedig felszólította, hogy 1000—1000 pengővel járuljanak hozzá a közkiadások fedezéséhez. A tanács helyi, államhatalmi funkcióit nagyjában és egészében 1945 végéig megtartotta és a később megalakult nemzeti bizottsággal együtt irányította a községet, Kivételes eset volt, hogy Kőrösladányon az első népi 31 Márki Gábor, tsz tag, Alajos u. 1. 32 Á. L. Szentes, Hódmezővásárhelyi városi Tanács iratai. 1944. évi jkvek. 33 Á. L. Kecskemét, Kiskunfélegyházi Városi Tanács iratai. 1944. nov. 24-i jkv. 34 Á. L. Gyula. Mezőmegyeri NB. iratai 1944. nov. 3. és nov. 26-i jkv. 35 Kőrösladány : idős Jónás Sándor, tszcs tag (volt vöröskatona), Rákóczi telep 90, Sántha Mihály, tszcs tag (volt vöröskatona), Kinizsi u. 12, Búzás István kertész (az orosz Vörös Hadsereg volt katonája), Árpád u. 25, Létai Miklós tszcs elnökhelyettes (volt vöröskatona), Nadányi u., Török Péter, Űjbarázda tszcs tagja (volt vöröskatona).
