Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
310 BALÁZS BÉLA többi demokratikus pártot : a nemzeti parasztpártot, a szociáldemokrata pártot és a független kisgazdapártot. Megalakultak a szakszervezetek, amelyek szintén kommunista befolyás alatt állottak. Jt városi tanács az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásáig helyi viszonylatban az összes hatalmi funkciókat gyakorolta. Utána a politikai pártok kiküldötteiből megalakult a koalíciós nemzeti bizottság, amelynek kommunista lett az elnöke, később pedig a városi képviselőtestület, amely kommunista polgármestert választott a város élére. Gyulavárin1 9 a nép demokratikus öntudata már a Horthy-korszakban is kiemelkedően magas fokon állott és széleskörű, régi agrárszocialista tradíciókra visszanyúló baloldali mozgalma volt. A felszabadulás után nagy népgyűlés jött össze, amely 8 tagú bizottságot választott a község irányítására. Meggyesi Péter, Nagy Károly, Szilágyi Károly,"Molnár Sándor, Szilágyi Sándor, Bálint István, Nagy István, G. Szilágyi Imre földmunkások és szegényparasztok, valamennyien régi mozgalmi emberek voltak a bizottság tagjai. A 8-as bizottság már az első ülésén elöljáróságot választott. Meggyesi Péter, a 19-es direktórium volt elnöke lett a bíró, törvénybírónak szintén kommunistát választottak, jegyzőnek pedig a helyénmaradt adóügyi jegyzőt nevezték ki. A kommunista pártszervezet megalakulása egy időben történt az első népi, forradalmi államhatalmi szerv létrejöttével. A 8-as bizottság első teendői között megalakította a polgárőrséget, intézkedett az adók behajtásáról stb. Dobozon2 0 19-esek, az orosz vörös hadsereg volt katonái, foglalkozás szerint földmunkások, uradalmi béresek : Nagy Mihály, Nagy Gábor, Szabó László, H. Szabó Sándor, Szilágyi István, Hegedűs Mátyás, Szatmári Tamás. Z. Szabó István és mások alakították meg a kommunista pártszervezetet. Utána népgyűlést hívtak össze, amely 12 tagú, kommunistákból álló tanácsot választott a község vezetésére, élén Gergely Jánossal, a is)-es direktórium volt elnökével, aki egyúttal a bírói tisztséget is betöltötte. A teljesen újjáalakított elöljáróság többi tagjai, egy-két kivételtől eltekintve, szintén a kommunisták közül kerültek ki. Főjegyzőnek egy helyén maradt községi írnokot neveztek ki. Hasonlóképpen alakultak meg az első forradalmi, népi szervek több más helységben is. Gyomán2 1 , ahol háromtagú „direktórium" : idős Kurcz Mihály kőműves, Molnár Antal ács és Szabó József földmunkás, a 19-es direktórium volt tagjai vették kezükbe az irányítást s olyan körültekintő bölcsességgel végezték azt, hogy még máig is tisztelettel emlegeti a lakosság nevüket. Nagyszénáson2 2 kommunista földmunkásokból álló ötös bizottság vette kezébe a közigazgatás megszervezését, a termelés megindítását. Az elmenekült főjegyző helyébe egy földmunkást bíztak meg a főjegyzői teendők ellátásával, helyetteséül pedig a helyénmaradt községi díjnokot nevezték ki. Csorváson2 3 19 Meggyesi Péter, pártnyugdíjas, Mártírok u. 30, ifj. Szilágyi Albert, a földművesszövetkezet vezetője, Lengyel Lajos, megyei tanácstag, Galbács József, ktsz. elnök, Gyula, Lenin u. 4. 20 Nagy Gábor, pártnyugdíjas (volt vöröskatona). Toronyi u. 4, Szabó László tszcs, tag (az orosz Vörös Hadsereg volt katonája), Fürst Sándor u. 13, Jámbor Imre, tszcs, tag, Fürst Sándor u. 15. 21 Toldi Gábor tszcs tag (volt vöröskatona), IV. Ady Endre u. 2/2, Megyeri Sándor, a földművesszövetkezet vezetője (volt vöröskatona), H. Mikszáth u. 26, Varsandán László nyomdász (vállalatvezető), Kossuth Lajos u. 12. 22 Váradi Sándor, párt nyugdíj as, Balázs György tsz. tag (volt vöröskatona). 23 Bella Bálint községgazda, Varga György tsz. elnök.
