Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
306 BALÁZS BÉLA A soproni rombolásokról írja Takáts Kálmán postatanácsos : ,, . . .A pályatesten egymás hegyén-hátán vannak a 96.000—146.000 kg súlyú mozdony és 7.000—36 000 kg-os kocsiromok. Eltakarításuk majdnem határos a lehetetlenséggel, mert a legszükségesebb felszereléseket, mint darukocsit, csörlőt, s autogén pisztolyokat nélkülözni kell"1 5 . Megrendítő képet fest a 3 hónapig tűzvonalban fekvő Bicske község főjegyzőjének a Fejér megyei alispánhoz intézett jelentése azokról a pusztításokról, amelyek a lakosságot sújtották. „Olyan épület nem volt a községben, amely ne rongálódott volna meg a szakadatlanul tomboló 3 hónapos égszakadás következtében. Egyetlen ló, egyetlen tehén, egyetlen baromfi, egyetlen sertés sem maradt a községben. Mindenki egyformán szegény volt, iparos, kereskedő, paraszt, jegyző, mindenki. Senkinek sem volt még betevő falatja sem. Ha az ember visszagondol ezekre az időkre, hát a csodával határosnak tartja, hogy a község egyáltalán képes volt kilábolni. . . emberek először közönyösen nézték a biztos pusztulást, érzéketlenek voltak az élet iránt, mert látták életük munkájának teljes és tökéletes elpusztulását . . . Hogy a lakosság mégis elkezdte szinte reménytelennek látszó építő munkáját, abban nagy része volt a Bicskei Kommunista Pártnak, mely párt minden szervezési munkát maga mögött hagyva dolgozott a közérdekben és hívta fel a község lakóit a munkára. Megalakult a nemzeti bizottság, melynek munkáját eléggé dicsérni nem lehet. Népi szerv volt tele reménnyel, hivatásérzettel, építeni akarással. Ezeknek a nemzeti bizottságoknak köszönhető — véleményem szerint — az, hogy az ország jelenleg így áll, és ott tartunk, hogy minden reményünk megvan a biztos boldogulás felé . . ,"1 6 A bicskei főjegyző jelentése jól tükrözi az akkori helyzetet. Országos viszonylatban az volt a jellemző, hogy a közigazgatási apparátus vezető beosztású tisztviselőinek nagy többsége elmenekült a Szovjet Hadsereg elől, az alacsonyabb beosztású tisztviselők egy része is velük ment, a rendőrség, üzemek nagyrésze komoly háborús károkat szenvedett. (Tények és adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen történetéből. A Hajdú-Bihar megyei P. B. Előadói Irodája. 7—-8. 1.) Egerben5400épületből3700-atért háborús kár (70%). Heves megyében 119 községből 85 szenvedett kisebb-nagyobb kárt . Az egész megyében 323 két méternél nagyobb nyílású híd volt. Ebből 108-at felrobbantottak. A villany-vezetékeket az egész megyében tönkretették. Sok volt az emberáldozat is. így pl. Egerben több mint 300 orosz katona és 86 civil férfi, 48 nő, és 16 tíz éven aluli gyermek halt meg a harcok alatt (Á.L Eger, Kolacskovszkv Lajos főlevéltáros emlékirata a, felszabadulásról). is Takáts Kálmán: Sopron 1945—1946., 22. 1. (kézirat). 16 Á. L. Székesfehérvár Bicske jegyzőjének jelentése a Fejér megyei alispánhoz, 1947. március 6. 730/1947. Kiemelés tőlem. B. B. Azok a helységek, amelyeket a szovjet hadsereg gyorsan elfoglalt, sokkal kisebb károkat szenvedtek. így pl. Szegeden csak néhány épület kapott kisebb találatot, Makó, Gyula, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, a pestkörnyéki városok stb. szintén csak kisebb vagy jelentéktelen károkat szenvedtek. Általános volt azonban az egész országban a közlekedési hálózat nagymérvű pusztulása. A fasiszták mindenütt súlyosan megrongálták a vasúti berendezéseket, állomásépületeket, mozdony- és vagonparkot. A pályatesteket sok helyen romboló ekékkel felszántották. 68 397 mozdony és vagon képezte a Magyar Államvasutak gördülő anyagát, amelyből a fasiszták 57 875-öt (84,7%) felrobbantottak, tönkretettek vagy elhurcoltak. Állatállományunkat szintén hatalmas veszteségek érték. 1938-hoz viszonyítva a lóállomány 40,4%-ra, a szarvasmarhaállomány 56,9%-ra, a sertésállomány 21,3%-ra, a juhállomány 20,1%-ra csökkent. Magyarország összes háborús k%r;u, beleértve a Németországba hurcolt 17 milliárd pengő értékű javakat, elérték a 34,0 milliárd pengőt, amely összeg mintegy hét esztendő teljes nemzeti jövedelmének felel meg (Felszabadulás 1944. szeptember 26.-1945. április 4. Dokumentumok. Bpest, Szikra, 1955. 392—393. 1. táblázat).
