Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
A DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGAL03I KIBONTAKOZÁSA ÉS A NÉPI, FORRADALMI SZERVEK MEGALAKULÁSA A FELSZABADULT MAGYARORSZÁGON Az antifasiszta tömegmozgalom a második világháború befejezése után A második világháború befejezése után a fasizmus elleni harcban Európa szerte létrejött demokratikus nemzeti egységfrontok és azok különböző elnevezés alatt működő forradalmi szervei : a nemzeti bizottságok, nemzeti tanácsok, felszabadítási bizottságok stb., amelyeknek hatalmas szerepük volt a tömegek mozgósításában a német fasiszta megszállók és csatlósaik ellen, válaszútra jutottak. Franciaországban és Olaszországban éppenúgy mint Csehszlovákiában és Bulgáriában, valamint a fasiszta iga alól felszabadított többi országbari sorsdöntő módon vetődött fel a kérdés, hogy milyen útra lépnek ezeknek az országoknak a népei. Fennmarad-e továbbra is a monopoltőke uralma, a reakciós burzsoá államgépezet avagy a dolgozó nép hatalmának a megteremtése, a szocializmus megvalósítása felé indul meg a fejlődés? A kommunista pártok, amelyek a legtöbb áldozatot hozták a fasizmus elleni küzdelemben, s ezáltal a széles dolgozó tömegek bizalmát és támogatását nyerték meg, a fejlődést a finánctőke hatalmának a megtörése és a dolgozó nép hatalmának a megteremtése felé hajtották. Ennek megfelelően arra vették az irányt, hogy a fasizmus elleni harcban létrejött népi forradalmi szerveket megőrizzék és azokra alapozva egy gyökeresen új, demokratikus, népi államgépezetet hozzanak létre. A Francia Kommunista Párt, amely az ellenállási harcokból mint az ország legnagyobb és legerősebb pártja került ki, a megyei és helyi felszabadítási bizottságokra, az üzemi bizottságokra, a franktirőr- és partizánosztagokra s a dolgozó nép más nagy tömegszervezeteire támaszkodva indította meg a harcot a francia monopoltőke és reakció ellen. 1945 tavaszán ült össze Franciaországban a megyei felszabadítási bizottságok I. kongresszusa, amely a Nemzeti Tanácskozás kongresszusának összehívását határozta el. A Nemzeti Tanácskozás állást foglalt amellett, hogy a háborii utáni Franciaország politikai életében fenn kell tartani a felszabadítási bizottságokat, ezenkívül — kibővítve és felfrissítve — az Ellenállás Nemzeti Tanácsát is1 . Egyébként a népi szervek és elsősorban a felszabadítási bizottságok létjogosultságát, szerepét a háború utáni Franciaországban maga az élet is számtalan formában igazolta. A felszabadított területeken a megyei és helyi felszabadítási bizottságok a nép tömegeire támaszkodva láttak hozzá elsőnek a gazdasági és politikai élet újjáélesztéséhez. Ők vállalták a közigazgatási 1 V. V. Ljubimova: Franciaország gazdasága és a francia dolgozó tömegek helyzete. Bpest, Szikra. 93—94. 1.
