Századok – 1957
Tanulmányok - Zsigmond László: A versaillesi békeszerződés életbelépése 270
288 ZSIGMOND LÁSZLÓ leszögezték, hogy ki kell tartani amellett, hogy Németországgal elfogadtassák a követeléseket. Minden engedmény vagy alkudozás csak újabb ellenjavaslatokra bátorítaná a németeket abban a hiszemben, hogy a szövetségesek nem képesek kikényszeríteni a követeléseik teljesítését. Ami az Egyesült Államok helyzetét illeti, megállapodtak abban, hogy nem bocsátkoznak Németországgal vitába abban a kérdésben, hogy a békeszerződésnek egyes pontjait mennyiben érinti az a tény, hogy amerikai részről még nem ratifikálták a szerződést. Az Egyesült Államok ratifikációja nyitott dolognak tekintendő és nem szabad azt a benyomást kelteni, mintha annak távolabbi megtörténésében-egyáltalán kételkednének.11 6 Az értekezlet végül is elhatározta, hogy Clémenceau lehetőleg már másnapra elkészíti a Németországhoz intézendő válasz tervezetét. Ami a válasz jellegét illeti, egyetértettek abban, hogy hangja legyen udvarias, de tartalmában egyértelmű. Adja tudtára a németeknek, hogy amennyiben a békeszerződés életbelépéséhez előírt feltételeket nem teljesítik, úgy a szövetséges és társult hatalmak kénytelenek lesznek mérlegelni, hogy milyen eszközökhöz folyamodjanak követeléseik érvényesítése érdekében.11 7 A Legfelső Tanács december 6-i ülésén Clémenceau elő is terjeszette javaslatát, de mindjárt hozzátette, hogy nem tartja kielégítőnek és ezért kéri, hogy megvitatását halasszák el.11 8 A Clémenceau által készített eredeti választervezet hangja igen határozott volt.11 9 A jegyzék 3. pontja hangsúlyozza, hogy a békeszerződés záró rendelkezései értelmében a szerződés életbe lép, miután Németország és a szövetséges és társult nagyhatalmak közül hárman azt ratifikálták. Hiábavalónak nyilvánítja Németországnak azt a kísérletét, hogy a békeszerződés életbelépését új feltételtől, az amerikai megbízottaknak a bizottságokban való részvételétől tegye függővé.12 0 A jegyzék befejező utolsó figyelmeztetés gyanánt felhívja Németország figyelmét arra, hogy ha a végtelenségig próbálja halogatni a novemberi jegyzőkönyv aláírását, a békeszerződés végleges ratifikálását, a Legfelső Tanács kénytelen lesz a~ fegyverszünet felmondásához; folyamodni, ami katonai intézkedéseket von maga után.12 1 * A Clémenceau-féle jegyzéktervezet harcias és fenyegető volt, de volt egy alapvető gyengéje : a közös katonai intézkedések gyakorlati végrehajtásának a lehetetlensége. 1919 decemberében a viszony egyrészt Anglia és az Egyesült Államok, másrészt Franciaország és az Egyesült Államok között eléggé.megromlott. Félő volt, hogy ezt Németország felismeri és az eddigieknél jobban kihasználja. Éppen ezért Franciaország részéről már az együttműködés lát-116 Br. F. P. — 1919—1939. Első sorozat, II. köt. 1919. 485. 1. 117 Ua. 485. 1. 118 Ua. 486. 1. Clémenceau két javaslatról tesz említést. Az egyik egy részletkérdéssel (Scapa-Flow) foglalkozott, a másik pedig Németországot érintő általános jellegű kérdésekkel. Már a Legfelső Tanács dec. 2-i ülésén elhangzott az a javaslat, hogy a részletkérdéseket válasszák el az általános kérdésektől. így is történt és arrcl volt szó, hogy az utóbbiakat a legközelebbi, vagyis a dec. 3-i ülésen beszélik meg. Valójában csak a dec. 4-i zárt értekezleten került reájuk sor. L. ua. 467. és 474—475. 1. 119 Br. F. P. — 1919—1939. Első sorozat. V. köt, 1919. 896—897. 1. Curzonhoz intézett jelentésében Crowe mellékeli a Clémenceau-jegyzék szövegét. 120 Ua. V. köt. 1919. 896. 1. 121 Ua. 897. 1.
