Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
264 SZ. ORMOS MÁRIA. kizárólag azt vetetté szemére, hogy a békeszerződés zsandárának szerepét játssza. Ez a fő kifogása a Népszövetség ellen a szociáldemokrata párt lapjának, a Népszavának is. A magyar jobboldali szociáldemokrácia a Népszövetségben mégis kiindulópontot, alapot lát a népek szövetségének létrejöttéhez és ezért helyesli a kormány felvételi kérelmét, sőt sürgeti Magyarország belépését. A magyar szociáldemokrata vezetőségnek nem volt kifogása az ellen, hogy a Népszövetség egészében véve kapitalista szervezet, csak azt nehezményezte, hogv a győztes kapitalisták szervezete. ,, . . . kétségtelen, hogy a népek igazi, ideális értelemben vett szövetségének magva lehet a mai Népek Szövetsége, ha átesik az első nehézségeken, ha a győzők ráeszmélnek arra, hogy más népek elnyomásával és tönkretételével a saját ügyüket nem szolgálják és ha a munka és demokrácia harcosai adják majd ki a tanácstagok többségét." A magyarországi jobboldali szociáldemokraták tehát úgy vélekedtek, hogy amint az összes nemzetek viszonylatában minőségi változás nélkül, pusztán és kizárólag a parlamenti többség megszerzése révén egyszerűen bele lehet nőni a szocializmusba, nemzetközi méretekben viszont meg lehet teremteni az örök békét, ha a kapitalisták jobb belátásra jutnak. Nem szorul bőséges bizonyításra, hogy az előbbi reformista illúziót nemcsak az akkori történelmi viszonyok tették irreálissá, hanem mindenekelőtt az az objektív törvény, hogy magasabbrendű társadalmi formáció kizárólag minőségi, tehát forradalmi változás révén alakulhat ki, ami az adott esetben a termelési eszközök társadalmasításának szükségességét jelenti, az utóbbira, a tartós és szilárd béke megteremtésére pedig csak a szocialista rendszer világméretű túlsúlyának esetén van lehetőség. A fenti nézeteket valló magyar szociáldemokrata vezetők következésképpen objektíve mindenesetre az uralkodó osztályok álláspontjára helyezkedtek. A magyar szociáldemokrata pártvezetés külpolitikájában határozott revíziós irányzatot követett. A Népszava éppen a revízió érdekeivel igazolta a Népszövetségbe való belépés üdvös voltát. „Ezen a közösségen ma kívül állni annyi — olvashatjuk —, mint beletörődni abba, hogy martalékai legyünk a győzőknek, még helyesebben : önkéntes vállalása a mártirszerepnek."122 A Népszava egy későbbi cikke még határozottabban állást foglal amellett, hogy Magyarországnak éppen a revízió érdekében kell belépnie a Népszövetségbe. 1922. szeptember 14-i számának vezércikke, amely Mit várhat Magyarország a Népszövetségtől? cím alatt jelent meg, Andrássy Gyula gróf A Danaidák ajándéka c„ a Magyarság előző napi számában megjelent cikkével foglalkozik. Andrássy azt állította, hogy Magyarország belépése többek között azért nem kívánatos, mert így Magyarország önként elismeri a trianoni békét, amit eddig csak kényszer hatására tett meg. A Népszava Andrássy érvét a következőképpen cáfolja : „Ez tévedés. Mert ha így volna, akkor valóban nem szabadna a fölvételt kérni, de még elfogadni sem. A trianoni békét Magyarország elismerte azzal, hogy a békeszerződést aláírta. Hogy ezt a kényszer hatása alatt tette — az befelé lehet igazolás, nemzetközi viszonylatban azonban nem változtat a dolgon ... A szerződés azonban a békeföltételek megváltoztatására is ad lehetőséget, de csakis a Népszövetség . . . keretén belül. Tehát éppen a trianoni szerződés és a trianoni határok megváltoztatására irányuló törekvés szempontjából nemcsak előnyösebb. de határozottan 122 Népszava, 1922. ápr. 20.
