Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A NEMZETÜK SZÖVETSÉGÉI! H 261 dunai konföderáció gondolata Magyarország részvételével, ami teljes mértékben kielégítette volna a francia politika érdekeit is, de ellentétes volt Anglia és Olaszország, valamint Németország érdekeivel. A csehszlovák politika egyfelől igyekezett biztosítani a trianoni békeszerződés sérthetetlenségét, másfelől azonban kísérletezett Magyarország megnyerésével is, s ezeket a kísérleteket az 1921-es lényegében véve eredménytelen Benes—Bethlen tanácskozás után sem függesztette fel. A kisantant szempontjából sokkal kívánatosabb volt egy, az adott állapotokkal megbékélt Magyarország, mint a revánsvágyó államokhoz húzó Magyarország, A magyar uralkodó osztályok megbékéltetése érdekében nem rettentek vissza kisebb engedményektől sem. Magyarország belépése a Népszövetségbe közeledést jelentett a győztes államokhoz, s így, mivel a felvétel ekkor más szempontból sem fenyegette a kisantant érdekeit, voltaképpen az ő szempontjából is kedvezőnek látszott. Jobb volt, ha Magyarország belép, mintha kívül marad. A kisantant aggályoskodása a felvétel folyamán nem azt a célt szolgálta, hogy ezáltal meghiúsítsa Magyarország felvételét, — s hogy ez nincs szándékában, azt a felvétel ügyének tárgyalása előtt és alatt többször ki is jelentette —, hanem csak azt, hogy minél biztosabban elzárja a Népszövetségen belül a magyar revíziós gondolatok érvényesülésének útját. A francia politikát nagyjából hasonló gondolatok vezették akkor, amikor hozzájárult Magyarország felvételéhez. Franciaország mindenképpen üdvözölte volna Magyarország megbékélését a kisantant blokkjával, közeledését a középeurópai együttműködés gondolatához és gyakorlatilag a francia politikához. A francia hivatalos külpolitikától természetesen távol állott, hogy meghallgassa,, a magyar követeléseket, hiszen középeurópai szövetségi rendszere a trianoni és saint-germaini békéken nyugodott, de nagyon is kedvezően fogadta volna a középeurópai együttműködés kialakulását, nemcsak a Duna-medencében fennálló általános politikai érdekei, hanem magyarországi gazdasági érdekeltségei miatt is.11 7 Franciaországnak nem Magyarország, hanem a Szovjetunió mellett Németország egyensúlyozása végett volt a kisantantra szüksége. Ezért egyáltalán nem idegenkedett attól, hogy Magyarországot az adott keretekben felhasználja, illetve olyan keretekben és formákban, amelyek megférnek szövetségesei érdekeivel. Éppen ezért semmilyen kifogása sem volt az ellen, hogy Magyal ország a Népszövetség tagjává legyen. Még inkább hajlottak Magyarország politikai rehabilitációjának gondolata felé bizonyos angol politikai körök. Számos angol politikus, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartozott, azon a nézeten volt, hogy Anglia legfőbb európai versenytársává a háború utáni időkben Franciaország vált. Féltékenyen számon tartották azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket e versenytárs a versaillesi béke értelmében élvezett, bosszankodtak a megerősödött francia ipar konkurrenciája miatt, elborzadva emlegették, hogy Franciaországé a legerősebb európai szárazföldi hadsereg és légiflotta és rendkívül elégedetlenül vették tudomásul, hogy Közép-Európa jórészt az ő befolyása alá került. Az angol politika tehát azon volt, hogy Franciaország pozícióit gyengítse és vele szemben egyensúlyozó erőket állítson fel. Az angol finánctőke gazdasági érdekei és szovjetellenessége mellett a francia hegemó-117 A francia tőke érdekelve volt a Magyar Általános Hitelbankban, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbankban, francia tőkével épült a csepeli szabad kikötő stb .
