Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
254 SZ. ORMOS MÁRIA. felvételét. Ezt viszont az általános európai állapotok megváltozásától, a francia—kisantant csoport meggyengülésétől, Anglia német-magyarbarát politikájának kibontakozásától és mindenekelőtt Németország megerősödésétől, aktív külpolitikájának kibontakozásától várta.8 9 A Népszövetség főtitkára 1922. augusztus 2-án értesítette a magyar kormányt, hogy a Népszövetség harmadik közgyűlése tárgyalni fogja Magyarország felvételi kérelmét.9 0 A felvétel előkészítésére a külügyminiszter vállalkozott. Bethlen augusztus 10-én közölte a Népszövetség főtitkárával, hogy Bánffy Miklóst megbízta Magyarország felvételi ügyének intézésével és őt jelölte ki egyúttal arra is, hogy felvétel esetén Magyarországot a harmadik közgyűlésen képviselje.9 1 E hónap 16-án a külügyminisztérium Rubido-Zichy bukaresti magyar követtől értesülést kapott, amely szerint Románia, bár nem látja szívesen Magyarország felvételét, a nagyhatalmak támogatása esetén nem fog ellene szegülni.9 2 E hír egyúttal azt is jelentette, hogy Magyarország felvételét Csehszlovákia és Jugoszlávia sem ellenzi mereven. A kisantant országai augusztus 26-án Marianské-Lazné-ban (Marienbad) tartott tanácskozása után a három -ország politikusai augusztus 27-én Prágában megvitatták a kisantant általános helyzetét és a Népszövetség harmadik közgyűlésén követendő politikájukat.93 Magyarország felvételének kérdésében úgy döntöttek, hogy nem fognak ellene szavazni, de minél több biztosítékot követelnek majd a magyar kormánytól a békeszerződés tiszteletbentartására vonatkozóan. Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda vezetőjének értesülése szerint a kisantant országainak sajtófőnökei Marianské-Lazné-i értekezletükön elhatározták, hogy sajtókampányt indítanak Magyarország felvételének megnehezítése érdekében.9 4 Bánffy Miklós szeptember elején érkezett Genfbe és azonnal felvette a kapcsolatot a Népszövetség főtitkárával és más vezető személyiségeivel. Szeptember 2-án nyüatkozatot adott a „Journal de Genéve" munkatársának, amelyben kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a Népszövetség tagjai, tekintetbe véve a Népszövetség egyetemességének elvét, hozzájárulnak Magyarország felvételéhez.9 5 A Népszövetség harmadik közgyűlése szeptember 4-én nyílt meg. A sajtó tájékoztatása szerint Bánffy miniszter kedvező fogadtatásban része-89 A már idézett 192 l-es Bethlen nyilatkozat mellett, amely a revízió feltételeként Németország megerősödését jelöli meg, erre nézve tanulságos Bethlen egy későbbi cikke, amelyben többek között ez áll : „IIa Ausztria gazdaságilag és politikailag német vezetés alá kerül, a német befolyás természetszerűleg nemcsak Magyarországon válik sokkal hatalmasabbá, de azon a napon a kisantant szövetségi értéke is problematikussá váhk Franciaországra nézve, mert a német gazdasági, politütai és katonai gravitációs erők ezen államokat is a maguk vonzókörébe vonhatják. Akkor előrelátható, hogy például Jugoszlávia Németországban fog támaszt keresni Olaszországgal szemben, Csehszlovákia bekerítve akcióképtelenné válik, Románia pedig egyedül maradva nem fogja hátában a rendezetlen besszarábiai kérdéssel a németellenes politika további folytatását vállalni. A jelenlegi helyzetből való minden eltolódás tehát bomlást idézhet elő az antirevizionista frontban is." Pesti Napló, 1934. szept. 8. 90 Budapesti .Hírlap, 1922. aug. 8. 91 Budapesti Hírlap, 1922. aug. 20. ^ 92 OL. KüM. res. pol. 1922—227. 93 J. Aulneau: Histoire de l'Europe Centrale. Paris, 1926. 581. 1. 94 OL. Kozma iratok : Helyzetjelentések. 1921 február—1923 június. 1922. szept. 14. (németül). 95 MTI napi jel. 1922. szept. 2., 9. kiadás.
