Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
248 SZ. ORMOS MÁRIA netre. Várakozásukat arra alapozták, hogy a Schober-liormány végeredményben nem kívánja Magyarországgal túlfeszíteni a húrt és a magyar kormány erélyes fellépésére hajlandó lesz erre a szívességre. Bánffy külügyminiszter szeptember 21-én utasította Masirevieh bécsi magyar követet, hogy erélyes hangon követelje Ausztria elutasító álláspontjának megváltoztatását. Genfből nyert értesülés szerint — írja Bánffy — Ausztria valóságos hadjáratot indított a Nemzetek Szövetségében Magyarország ellen, s ennek eredményeképpen Magyarország felvétele kétségessé vált, pedig korábban bizonyosnak látszott. Masirevich ezért nagyon komolyan figyelmeztesse Schober kancellárt, hogy Magyarország amúgyis keserű érzéseit Ausztria iránt jelentékenyeri növelni fogja, ha miatta nem veszik fel a Népszövetségbe.68 Apponyinak Genfben közvetlen akcióival semmit sem sikerült elérnie. A külföldi lapok, s most már a svájci lapok is, fokozottan kétségbevonták Magyarország felvételének lehetőségét.6 9 Szeptember 23-án a külügyminiszter újabb táviratban sürgette Masirevich beavatkozását.7 0 A bécsi magyar követ szeptember 23-i számjeltávirata szerint Schober kancellár azt az ígéretet tette, hogy az osztrák küldöttség passzív magatartást tanúsít Magyarország kérdésében, tehát sem mellette, sem ellene nem szólal fel. Schober kijelentette, hogy Ausztria semmiféle kampányt nem folytat Magyarország ellen. Arra a kérésre, hogy az osztrák küldöttség hagyjon fel a passzivitással, más alkalommal az osztrák kancellár azt a választ adta, hogy a jelenlegi körülmények között ezt nem teheti meg. A kormányt ugyanis több párt felszólította, hogy Magyarország ellen szavazzon, s Ausztria valóban nevetségessé tenné magát, ha Magyarországnak ebben a kérdésben nyütan pártját fogná.71 Az osztrák küldött semlegessége azonban kevés volt ahhoz, hogy Magyarország felvétele megtörténhessék. így a teljes és nyílt kudarc elkerülése végett nem lehetett mást tenni, mint elállni a felvételtől és Magyarország ügyének tárgyalását elhalasztatni egészen a következő ülésszakig, tehát 1922 őszéig. Szeptember 24-én ez meg is történt.7 2 Magyarország visszavonu-68 Uo. N° 921, 109. 1. 60 A Neues Achtuhí+flatt c. osztrák lap jelentése szerint a népszövetségi delegátusoknak, még a Népszövetség egyetemessége híveinek is nehezükre esik az „állásfoglalás Magyarország kérdésében". MTI napi jel. 1921. szept. 16., 11. kiadás. — A Journal de Geneve szept. 17-i számában Paul Dubochet írt vezércikket A magyar probléma és a Népszövetség címmel, amelyben megállapítja, hogy Magyarország ügye rosszul áll, éspedig kizárólag a magyar kormány politikája miatt. Magyarország eddig számíthatott a nagyhatalmak jóindulatára, most azonban a nyugat-magyarországi incidens azt a, meggyőződést kelti életre, hogy Magyarország ellene szegül a békeszerződés végrehajtásának.— Uo. szept. 17., 2. kiadás. Magyarország felvételére kedvezőtlen a pillanat a, Neue Züricher Zeitung szept. 17-i számában megjelent, Magyarországgal foglalkozó cikk szerint is. Uo. 8. kiadás. —- Az Universul c. bukarestilap szept. 17-i vezércikke kategorikusan leszögezi, hogy Magyarországot mindaddig nem lehet a Népszövetségbe felvenni, amíg politikája keresztezi a többi közép-európai ország érdekeit és politikáját. Uo. 70 A Magyar Külügymüúsztérium „Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary" című kiadmányában közzéteendő Diplomáciai okiratok ideiglenes lenyomata. N° 939, 123. 1. —- Ugyanezen a napon Török ismételten jelentette Genfből, hogy a felvételi kérelmet vissza kell vonni, hacsak nem sikerül Mennsdorf, illetve a osztrák kormány megnyerése. Uo. N° 945, 128. 1. 71 Uo. N° 946, 128—129. 1., N° 954, 133. 1., N° 958, 137. 1. 72 Apponyi szeptember 24-én azzal a kéréssel fordult a Népszövetség második közgyűlésének elnökéhez, hogy a trianoni békeszerződés 71. pontjának végrehajtása körül támadt viszály következtében a közgyűlés halassza el a döntést Magyarország felvétele ügyében a következő ülésszakig. LLo. N° 961, 140. 1.; N° 962, 140—141. 1.
