Századok – 1957
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából 198
KIADATLAN GÖRGEY-IRATOK 1849 AIJGUSZTUSÁBÓL 213 Mindebből kiderül : 1. Görgey Artúr második (tehát a világosi fegyverletétel utáni), Damjanichhoz intézett levelét nem augusztus 15-én Nagyváradon írta — mint Görgey István állítja —, hanem már augusztus 14-én Kisjenőn, s nem Paskievics hercegnek, hanem közvetlenül Rüdiger grófnak a rendelkezésére bocsátotta6 4 . Görgey István nyilván azért posztdatálta egy nappal e levelet, hogy ezt is a Nagyváradon Paskievics felszólítására írt levelek közé sorolhassa s így — a fentebb ismertetett séma szerint — a Klapkának küldött levélhez hasonlójellegűnek, szóval feltétlen fegyverletételre való felszólítást wem tartalmazónak tüntethesse fel65 . 2. Akármit is írt Görgey Artúr első (tehát a világosi fegyverletételt megelőzően kelt) levelében Damjanichnak, Aradvár parancsnoka nem válaszolhatta azt, hogy kész követni a feltétlen fegyverletétel példáját — mint Görgey Artúr és István állítja —, hiszen Damjanich, miután augusztus 12-én visszautasította az osztrák Schlick altábornagy fegyverletételi felhívását66 , hadiköveteit Rüdiger tábornokhoz sem feltételnélküli megadás ajánlatával küldte el, hanem olyan meghatalmazással, hogy fegyverletételi feltételeket alkudjanak ki. Ezt Görgey második, fentebb közölt levelének, valamint Rüdiger kísérőlevelének számos kitétele6 7 kétségtelenné teszi6 8 . 64 Az az állítás, liogy Görgey ezt a levelet is Paskievics herceg felszólítására Nagyváradon írta, tehát legkorábban augusztus 15-én — Görgey augusztus 15-én délelőtt érkezett Kis-Jenőről Nagyváradra s délután 4 órakor nyert bebocsáttatást Paskievicshez (iGörgey Artúr, i. m. II. 389. 1.; Görgey István, i. m. III. 630. 1.) — egyébként magának Görgey Istvánnak is nehézséget okozott a továbbiak előadásában. Hiszen bátyja emlékiratai szerint (Görgey Artúr, i. m. H. 394. 1.) ugyanúgy, mint Baudisz József följegyzései szerint, Buturlin tábornok már augusztus 15-cn, sőt e nap reggelén elindult a levéllel együtt Damjanichhoz. Ezért közli Görgey István Baudisz feljegyzésének vonatkozó részét a következőképpen : „Baudisz elbeszélése szerint augusztus 15-én, (de időt, távolságot, lehetséget. egyeztető számításom szerint csak 16-án) reggel Rüdiger gróf a tábornagytól vett utasítás szerint Buturlin orosz tábornokot küldi meghatalmazott hadikövet gyanánt Arad várába." (Görgey István, i. m. III. 658. 1.) — Persze, Baudisz feljegyzése s nem Görgey István „számítása" felel meg a valóságnak. 65 Egyébként a levél keltének időpontját Görgey István és Baudisz feljegyzései segítségével még közelebbről is rekonstruálhatjuk. (L. Görgey István, i. m. III. 658. 1., 618—621. 1.; vö. Steier, i. m. II. 260—261. 1.) Damjanich hadíkövetci 13-án jelentek meg Rüdigcrnél, aki aznap este, a kisjenői főhadiszálláson közölte velük, hogy Paskievics tábornagynak már a nap folyamán jelentést küldött ajánlatuk felől. A válasz nyilván éjszaka megérkezett. — Ugyanezen az éjjelen kísértetett Görgey Artúr Rüdiger főhadiszállására, s másnap már néhány órával megérkezése után hivatalos volt a grófnál reggelire. Bizonyára ekkor kapta a felszólítást a levél megírására, melyet azután ebédkor, ahol ismét találkoztak, adhatott át Rüdigernek. 66 L. pl. Horváth Mihály, i. m. III. 516. 1. és Damjanich elutasító válaszára Steier, i. m. II. 349. 1. 67 „So wie Du, wollte auch ich Bedingnisse machen, . ." stb. — Hogy milyen feltételekről volt szó, erről csupán Rüdigernek aug. 14-én Haynaulioz írt, már említett leveléből van tudomásunk : ,,. . .les parlementaires, qui m'ont été envoyés par la garnison d'Arad, ayant déclaré que cette garnison réclamait, comme condition de cette soumission, une amnestie et la sortie de la forteresse avec tous les honneurs de la guerre. . . " (Steier, i. m. H. 382. 1.) 88 Érdemes még fölemlíteni, hogy Görgey Artúr évtizedekkel később írásban még egyszer nyilatkozott az Aradvár feladásával kapcsolatos eseményekről, éspedig felelve Marczali Henriknek ez irányú levélbeli érdeklődésére. Görgey Artúr 1904. február 6-án kelt válaszában többek között a következőket írta: „Aug. 11-én este én, (már mint diktátor) szándékomat (letenni, de csak az orosz haderő előtt a fegyvert s e végett összes haderőmmel mé.v az éj beálltával vonulni el Arad környékéről) hivatalos levélben adtam tudtul Damjanichnak, nehogy az Aradhoz közel ért
