Századok – 1957
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából 198
208 PAOH ZSIGMOND I'ÄI. közé sem iktatta be a polgári Személyek amnesztiájának, ill. az 1848-as alkotmány helyreállításának kieszközlésére irányuló kérelmet39 , — jellemző adalékkal járul hozzá Görgeynek a fegyverletétellel kapcsolatos tevékenysége megvilágításához. Érezte ezt öccse is ; ezért hajtott végre utólag némi retusálást a kívánság jegyzéken, ami azután — az eredeti irat ismeretének hiányában — az általa közölt tartalommal vált közkeletűvé történeti irodalmunkban. 3 Görgey — mint már Rüdigerliez intézett augusztus 11-i levelében hangsúlyozta — a fősereg fegyverletételével azt is el akarta érni, hogy a többi seregrészek is kövessék példáját4 0 . Néhány nappal a fegyverletétel után pedig, augusztus 15-én Nagyváradon — mint Görgey István írja — élőszóban is kifejtette ezt Paskievics hercegnek, kijelentve : ,,. . . . kész minden ily egyes csapathoz ily értelmű leveleket írni, miket a herceg mindenüvé vitessen meg hadikövetei által"4 1 . „Paskievics azonban — folytatja Görgey István — azt is kívánta, hogy bátyám a magyar kézben lévő várak — Aradvár, Komárom, Pétervárad, Munkács — parancsnokainak is írjon szintoly értelemben! — Bátyám az aradi elhatározásnak ezen utolsó consequentiáját is elvállalta ; de ugyanakkor figyelmeztette a herceget a nagy különbségre, mely egyfelől az erőd falai mögött ellentállást kifejteni képes seregparancsnokok kedvezőbb helyzete közt, s a minden hadműveleti bá^is és biztos hátrálási vonal nélkül a síkmezőn táborozó csapatoké között létez ; — figyelmeztette a körülzárolt várparancsnokok független állására is. — S ezt a herceg át is látta. — Az eltérés tehát a különböző levelek közt az volt, hogy a síktnezőn létező táborok parancsnokait Artúr bátyám egyenest felhívta, hogy kövessék példáját, míg a vár parancsnokokkal csupán a történt tényeket közölte, rájok bízván, erejökhöz képest megkísérlem, kedvező föltételeket erőszakolni ki az illető vár feladása fejében."4 2 intézett leveleiben, amnesztiát kért a fegyvert önként, letett Görgey-sereg számára, valamint a cárt is ez irányú közreműködésre kérte, aki két levelet küldött ebben az értelemben Sándor trónörökössel Bécsbe Ferenc Józsefhez. Minderre s Ferenc Józsefnek, ill. Schwarzenbergnek — az egyetlen Görgey személye kivételével — elutasító válaszaira 1. Steier: Haynau és Paskievics. II. 268. kii., 385. kk. — E levelekben csak a katonák amnesztálásáról volt szó, polgári személyekéről nem ; a magyar alkotmány kérdéséről pedig csupán Paskievicsnek a cárhoz intézett második lehelében történt említés, ahol a tábornagy utalt arra, hogy a magyaroknak „régi alkotmányuk" volt, s úgy vélekedett, hogy ,,a régi alkotmányt vissza kell állítani" — tehát nem a 48-as, hanem a rendi alkotmányt. (Scserbatov Paskievics-életrajzából idézi Steier, i. m. II. 301—302. 1.) 39 Mely utóbbit még, mint békefeltételt, a Katlarov—Rüdiger-féle követség nyomán Paskiovicshez írt sajószentpéteri levelében (1849. júl. 22.) nyomatékosan képviselt, s a Boryné által közvetített Rüdiger-levélre írt alsózsolcai válaszában (1849. júl. 24.) is kifejezésre juttatott. (L. a korábbiakat.) 40 ,,. . indem ich unbedingt die Waffen strecke und dadurch vielleicht den Impuls gebe, daß die Führer aller von mir getrennten Abtheilungen, der ungarischen Streitmacht. . . in kurzem das Gleiche thun." —KaimejiapHH MHfl 1849. fleno 1538,163—164. 41 Görgey István, i. m. III. 641. 1. — Paskievicsnek egy augusztus 13-án kelt levele szerint már a Görgey aug. 11-i levelét kézbesítő Bethlen-féle hadikövetség is késznek nyilatkozott a többi sereget is felkeresni s felszólítani Görgey példájának követésére (Steier, i. m. II. 347. 1.). 41 Az utolsó mondat kiemelései tőlem — P. Zs. P. — Görgey István e részben (i. m III. 641. I.) lényegében megismétli, amit bátyja állít emlékirataiban : a magyar mezei
