Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
174 MARKŰ ÁRPÁD zöme lehetett, mert a Fejedelem mint ,, . . . militia nostra . . . "-ról beszél benne.30 A Tabulán kívül az erdélyi kuruc haderő tagozódására vonatkozóan nagy segítségünkre szolgál Károlyinak maga kezével rajzolt vázlata, amely ugyan keltezés nélkül való, de tartalmából kitűnik, hogy ez a rajz az 1705. év végén elért kuruc helyzetet mutatja.3 1 Ha ezt a vázlatot egybevetjük és összehasonlítjuk az említett magyar -egregyi táborban lévő haderő tagozódásával, akkor világosan megállapíthatjuk, hogy a Fejedelem seregéből melyik ezredek maradtak Erdélyben Károlyi keze alatt.3 2 Károlyi ezredei az 1706. év első napjától kezdve is állandóan igyekeztek tért nyerni és mmden — alább ismertetendő keservük és nélkülözésük ellenére is -r- fokozatos előnyomulással, kisebb-nagyobb helyi harcokkal 1706 tavaszán is erősen előrejutottak. E harcokról összefüggő képet nem adhatunk. Beszámoló harcjelentések nem maradtak fenn, ilyenek valószínűleg nem is készültek. Csak az elért eredmények és területnyereség beszélnek a paraszti ezredek katonáinak, sokszor tisztek vezetése nélküli harcairól. Az év elején két fontos pont körül dúltak harcok, Déva és Belényes várának birtokáért. E harcok Károlyi mozgó háborújától többé-kevésbé függetlenül folytak. A már az elmúlt év óta kuruc kézben volt Déva vára helyzeténél fogva lényegesen megkönnyítette Rákóczi hadműveleteinek összeköttetését az erdélyi hadműveletekkel.3 3 Déva várát báró de Tige (a kuruc iratokban magyaros fonetikával Baröntisnek írják) császári ezredes 1705. október 5-én körülzárta és ostromolni kezdte. A kuruc őrség, Csáky András parancsnokuk vezetésével szívósan védte a várat, abban a reményben, hogy hamarosan megérkezik a felmentő sereg . . . Rákóczi Bóné András ezredes kapitányt rendelte megsegítésükre, de Bóné, lovai kimerültségére hivatkozva, elvonult a vár alól.3 4 Közben az őrség élelme elfogyott. Volt ugyan még három hordó boruk, de kenyerük, húsuk semmi, valósággal éheztek. Csáky nem gondolt a vár feladására, mert lőszerben még nem szenvedtek hiányt. De katonái háta mögött alkudozni kezdtek a császári ostromló sereggel. Báró de Tige nem akart az őrséggel szóba állni s folytatta az ostromot. Ekkor már Csáky is belátta a védekezés hasztalanságát és február 22-én letette a fegyvert. 56 kuruc volt a várban. 32-nek szabad elvonulást engedtek, Csákyt pedig 24 emberrel fogságba vitték.3 5 30 Orsz. Thaly-gyűjtemény, 333. sz. 31 0. L. Rákóczi-szabadságharc levéltára. A Rákóczi-Aspremont részben, a Károlyi 1706. évről szóló jelentései közt, az év elején kelt iratok közt. E levéltári résznek a Tud. Akadémia Kézirattárában levő Rákóczi-másolat-gyűjteményben szintén az 1706. januári iratok közt található. Az O. L. II/e A. és Caps. C. fasc. 61, 62, 63. E levelekből merített adatok leírásánál a következőkben csak az illető levél keltezését és helyét jelzem. 32 E Károlyi-féle vázlat adatai szerint állítottam össze az idemellékelt helyzetvázlatot. Az Oláh- és Magyar-Láposon táborozó két kompánia török—tatár csapat mindössze 138 emberből állott, török—arnót tisztek vezetésével. Károlyi Oklevéltár, V. kötet, 429. 1. 33 Feldzüge. 1706, Serie I, VH. k. 403. 1. 34 Károlyi levele Nagykároly, 1706. febr. 24. i. h. és Rákóczi lévele Károlyihoz A. R. I. 394. 1. 35 Miticzky Mózes relatiója a Károlyi levéltárban. Kelt Abrudbányán máro. 2-án. Alább részletesen közlöm.
