Századok – 1957
Tanulmányok - Mátrai László: Az anyag szerkezetének atomista felfogása a XVII. századi magyarországi filozófiában 145
156 MÁTKÁI LÁSZLÓ Ám ha a további ellentétek bukkannak fel, vagyis az új filozófia és új természettudomány materialista igényei a régi idealizmussal és régi philosophia naturalis-szal szemben : Czabán már sokkal kevésbé radikális és szigorúan fogva marad a számára adott társadalmi-történeti helyzet ideológiai lehetőségének és szükségleteinek korlátai kjözött. Hobbes-t nyilván nem ismeri és Spinozáról, ha ismerné is, mélyen hallgatna23 . De hogy Descartes sem szerepel forrásai között, az — mint majd röviden még érinteni fogjuk — egészen sajátos fényt vet a magyarországi filozófia XVII. századi történelmi hátterére. Ha ilymódon ismerjük már az atomista álláspont legjellegzetesebb és legkiválóbb hazai *képviselőit, felmerül a kérdés az atomisztika tagadóit, a skolasztikus filozófia és fizika képviselőit illetően. Nem lepődhetünk meg azon, hogy a katolikus főiskolákon (elsősorban Nagyszombatban) egyhangúan és mindvégig elvetik az anyag szerkezetére vonatkozó ,,új" és „újító" tanokat és szigorúan kitartanak az aristotelesi formae substantiales mellett. A római egyház már a Galilei-pör előtt betiltotta az atomisztika hirdetését; Bodin ,,Universae naturae theatrum"-ja 1628-ban, Sennert — nálunk akkoriban általában megcsodált — „Physica hypomnemata"-ja 1639-ben került a tiltott könyvek pápai listájára24 . Nem stílszerűtlen tehát, ha az atomisztikára vonatkozó katolikus felfogást Szentiványi Mártonnak. (1633—1708), a nagyszombati jezsuita egyetem rektorának művével illusztráljuk, aki 1673-ban nem átallotta elvállalni a császári censor posztját25 s ezzel alaposan bevéste nevét a magyar kultúrhistória évkönyveibe. (Politikai és hazafiúi alakjának jellemzésére csupán azt említjük meg, hogy a hithű II. Rákóczi Ferenc oly mértékben megvetette, hogy nevét sem volt szabad kiejteni a jelenlétében.) Szentiványi nem közvetlenül cáfolja — a hitvitázók klasszikus módján — az atomista tanokat, hanem — a lassankint megerősödő jezsuitarend új taktikája szerint — az ellene szóló érvek, ill. dogmatikus tételek ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatásával. íme tankönyvének néhány axiómája, mely mereven szemben áll az anyag szerkezetének atomos felfogásával. ,,7. Datur materia prima, quae est primum et ultimum subjectum mutationis substantialis. 8. Materia prima est indifferens ad omnes formas. 9. Datur forma substantialis, quae est verus et primus actus corporis. 10. Forma facit unum per se compositum cum materia. 25. Elementum est corpus simplex, quod scilicet in heterogenca non resolvitur licet sit compositum in hoc sensu, quod constet potentia et actu, seu materia et forma. 26. Quatuor tantum sunt elementa nempe : ignis, aqua, aér et terra."26 Emellett figyelmezteti a fizika oktatóját, hogy „nem kell figyelembevenni azokat a természetfilozófusokat, akik csupán tapasztalatokra vadász-23 „Emberfeletti bátorság kell hozzá, hogy a 17—18. század fordulóján valaki Spinoza követőjének vallja magát". (Turóczi-Trostler József: Magyar cartesiánusok. Bpest, 1933. 22. 1.) 24 Index librorum prohibitorum, Typ. Polygl. Vaticanis, 1940. 65, 438. II. 25 Ld: Serfőző József: Szentiványi Márton S. J. munkássága a XVII. század küzdelmeiben. Bpest, 1942. 120. 1. 26 Szent-Ivani, Márton: Curiosiora et seleetiora variarum scientiarum Miscellanea. Decadis tertiae pars II. Tyrnaviae, 1709. (RMK. II. 2384.) 99—100. 11.
