Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
KÖZÉPKORI MUNKAMÓDSZEREK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 137 közvetítésével Bizáncba és az arabok meg normannok révén Nyugat-Európába. Kétségtelen, hogy míg a IX. századi eredetiről másolt 1023-beli Hrabanus Maurus kézirat őrzi a római típusú álló szék utolsó miniatűrjét „de gineceo" felirattal,110 a XI. században igazolható már a szövőmunka férfiak kezébe való átmenete, 20—60 rőfös végek termelése, ami a lábitós szék bevezetésére vall.111 1180 körül pedig Alexander Neckam egyértelműen és részletesen leírja a takács munkáját.11 2 .,Az árpádkori szövőszék" c. dolgozatunkban nézetünk szerint sikerült igazolni, hogy a lábitós szövőszék Magyarországon már a IX—XI. században használatos volt. Nem vitás, hogy Flandria hallatlan meggazdagodását a lábitós szövés korai és gyors átvételének köszönhette. Az yperni posztó 1130—36 között Novgorodban, jóval 1179 előtt Genovában jól ismertként igazolható.113 Ilyen kiterjedt export kereskedelem csak az új, termelékenyebb eljárás bevezetésével magyarázható. Első ábrázolása azonban kétségkívül csak 1200 körűire tehető.11 4 A lábitós szövésnél a takács minden vetülék bevetése és a bordával a szövetszélhez való hozzáverése után felváltva bal és jobb lábával lenyom egy lábitót. A két-lábitós vászon szövést korán egészíti ki a négy, hat, sőt nyolc lábitóval végzett barhend, gyapjúsávoly vagy atlasz-szövés, hiszen a fejlődésben erősen elmaradt magyar takácsságnál is viszonylag korán találkozunk 8-lábitós székkel is.11 5 Ez a munkamódszer a láb igen fejlett szinkronikus foglalkoztatását jelentette már. Ez lebeghetett követendő példaképpen szerte Európában a XIII. század óta az iparosok szeme előtt. Flandriában a lakosság oly jelentős hányada takács, hogy Guido de Dampierre már 1297-ben megállapítja : az ország csak élelmiüzerbehozatallal tudja ellátni magát.116 Brüggében a felnőtt férfilakosság 68%-a posztós.11 7 A takácsok modern értelemben vett bérmunkások,11 8 ezért gyártási titok számukra nincs A lábitós keskeny szövőszék korai elterjedését Angliában már a Magna Charta 35, fejezete,11 9 Svédországban a sigtunai szövőszékcsiga lelet,12 0 Olaszországban a firenzei szövőszékgyártásról szóló hír (1199)12 1 jellemzi. Azonban ahhoz, hogy ez a meghajtáshoz nagyon hasonlító lábmunka átterjedjen más iparokra, az említett gazdasági kényszernek kellett hatnia. Valószínű ugyanis, hogy pl. az eszterga lábhajtásának feltalálása igen korai, de bizonyára titokban tartották. A találmány és tömeges elterjedése között 110 Horwitz, Th.: Technische Darstellungen aus alten Miniaturwerken (Beiträge z. Geschichte d. Technik. 10. 1920). 111Pirenne: Wirtschaftsgeschichte, 46. 1. i'2 Holmes, U. T.: Daily Living in the 12th Century. 147—149. 1. 113 Pirenne: Histoirc économique, 571. 1. 114 Cambridge Trinity College MSO 9. 4. kéziratában. 115A kassai parkétos céh 1461 évbeli statutumai leszögezik: „Item will einer wirken, oder machen achtschefftig oder sechsscheftig tischtucher. . ." (Közh Wencel O. .Kassa város parketkészítése, Pest, 1871.) 116 Pirenne: Wirtschaftsgeschichte, 169. 1. 117 Kulischer, i. m. 216. 1. 118 A XIV. század nagy felkelései mind tőlük indultak ki. Ők szervezték az első sztrájkokat (Douai 1245, Gent 1274). Érdekesek az általuk képviselt kommunista nézetek (Pirenne: Wirtschaftsgeschichte, 195—196. 1.). 119 A posztó szélességének minimalizálása (szegélyek között 2 rőf) egyébként már 1196-ban is megtörtént. A széles álló szövőszéken ilyen probléma nem létezett (Poole: Domesday Book, 86. 1.). 120 Geijer—Anderbjörk publikációja 1200-nál korábbinak tételezi fel a lábitós szövés e kétségtelen bizonyítékát (Folk-Lív 1939. 2—3. 232—241. 1.). 121 Davidsohn, JR.: Geschichte von Florenz. Berlin, 1869. I. 784. 1.
