Századok – 1957

Tanulmányok - Molnár Erik: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 1

A NAGY OKTŐBEJÍI SZOCIALISTA FORRADALOM 5 A Szovjetunió világtörténeti eredményeiről lepattannak azok a rágalmak és vádaskodások, amelyekkel a „szabad világ" képviselőinek álcázott imperialista ügynökök a szovjet politikát elhalmozzák. Nincs abban semmi meglepő, hogy az imperialisták kihasználnak minden lehetőséget, hogy a Szovjetuniónak árthassanak, legyen az alkalom a XX. kongresszus bátor kritikája, vagy az októberi magyarországi események. De a meg-megújuló hidegháborús erőfeszítések ellenére is egyre növekszik annak a lehetősége, hogy a Szovjetunió békepolitikája, amely a szocialista országokon és az imperialista országok haladó erőin kívül ma már a semleges országok szélesedő övére is támaszkodhatik, győzelmet arat és elejét veszi az újabb háborúknak. Ha ezt a Szovjetunió eléri, az újabb nagy fordulat lesz az emberiség történetében, amely békére áhítozik. Mit jelentett az Októberi Forradalom, mit jelentett és mit jelent a Szovjetunió Magyarország számára? Az Októberi Forradalom jeladás volt az imperialista világháború vértengerében fürdő népeknek, hogy rázzák le imperialista hóhéraik jármát, messze hangzó kihirdetése annak, hogy a kapitalizmus csődbe jutott, példaadás arra, hogy a népek boldogulhatnak a kapitalista vezetés nélkül is és csak így boldogulhatnak. A magyar népben, amely hasonló társadalmi viszonyok között élt, mint Oroszország népei, az Októberi Forradalom mély visszhangot váltott ki. Kint, Oroszországban, sok tízezer magyar hadifogoly fogott fegyvert az Októberi Forradalom védelmére, mert felismerte, hogy az Októberi Forradalom ügye egyúttal a magyar nép ügye is. Szibéria városaiban, a nagy magisztrál mentén, újból vonultak a pályaudvarra a magyar menetszázadok, a Rákóczi-induló hangjai mellett, de most vörös lobogó alatt. Volt idő Szibériában, amikor a szovjet hatalom az ellenforradalommal szemben nem . kis mértékben a nemzetközi ezredek magyar katonáira támaszkodott. Az Októberi Forradalom hatása alatt született meg Magyarországon a magyar kommunista párt, az első párt, amely itt a forradalmi marxizmus, a marxizmus—leninizmus eszméit képviselte. A kommunista párt rövid néhány hónap alatt a tömegek élére került és 1919 márciusában, elsőnek követve a világ népei közül Oroszország példáját, Magyarország kikiáltotta a tanácsköztársaságot. Ez is nehéz és merész vállalkozás volt. Az ország gazdaságát a háború széjjelrombolta, az országot az imperialista csapatok gyűrűje vette körüL De a forradalom nemcsak Oroszországban győzött, a forradalmi hullám világszerte emelkedőben volt, lehetett és kellett vállalni a kockázatot. Ezzel Magyarország megint — mint hajdan 1848-ban — a nemzetközi haladás élvonalába került, szorosan felzárkózva a Szovjetunió mögé. A Tanácsköztársaság a magyar munkásosztály hősi küzdelme ellenére elbukott. A Szovjetunió nem adhatta meg a szükséges segítséget, mert akkor még maga is létéért küzködött. De az, hogy a Magyar Tanácsköztársaság volt, az, hogy a magyar munkásosztály a hatalmat négy hónapon át a kezében tartotta, hitet és erőt adott a magyar forradalmi munkásmozgalomnak, a bukást követő évtizedekben, a Horthy-terror idejében is. A Horthy-korszakban az elnyomott és kizsákmányolt, egészében rendőri felügyelet alatt tartott magyar munkásosztályt nem tévesztette meg az uralkodó osztályok hazugság- és gyűlöletpropagandája, amely mindent elkövetett, hogy bemocskolja az Októberi Forradalmat és kiábrándítsa a munkásokat a Szovjetunióból. A magyar munkásokat egészséges osztály-