Századok – 1956
SZEMLE - Winter;Edvard: Halle als Ausgangspunkt der deutschen Rublandkunde im 18. Jahrhundert (Ism. Dolmányos István) 807
SZEMLIi 807 ték a magyar aranynak cseh garasokra történő átszámítását is. A kulcs ingadozása az okmányok által felölelt időszakban igen tekintélyes, 33 cseh garastól egészen 50 garasig terjed, s úgy látszik, hogy a kereslettől ós kínálattól függően egy bizonyos időpontban sem volt mindig ugyanaz. Ugy hisszük, érdemes lenne ezeket az adatokat összegyűjteni, nemcsak azért, mert a cseh garasoknak magyar aranyforintban kifejezett árfolyama komoly árösszehasonlításnak lehetne alapja, hanem azért is, mert — bár irodalmunk minden alkalommal kiemeli a magyar aranyforint nagy jelentőségét — átszámítások terén még mindig csak töredékekre vagyunk utalva. FÜGEDI EBIIC EDWARD WINTER: HALLE ALS AUSGANGSPUNKT DER DEUTSCHEN RUSSLANDKUX I1E IM 1«. JAHRHUNDEHT (Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Iicrlin. Veröffentlichungen des Instituts für Slawistik. Herausgegeben von H. II. Eielfeldt. No. 2. Eerlin. 1953. 502 1. + 4 t.) HALLE MINT A 18. SZÁZADI NÉMET OROSZORSZÁG-KUTATÁS KIINDULÓPONTJA Kelet-Európában a feudális abszolutizmus nagy sietve felhúzott iroda- és kaszárnyafalai másként emelkedtek a népek feje fölé, mint nyugaton. Itt polgárság híján később alakul ki az önkényuralom. Ainikor létrejön, rövid felvirágzás után reakcióba hajlik. Angliában az abszolutizmus felfelé ívelő szakasza a hosszabb, és a visszahulló, reakciós periódusa a rövidebb. Kelet-Európában mások az arányok. Oroszországban például éppen fordított helyzettel találkozunk. Alig negyedszázados gyors kibontakozás után a cári reakció gyötrelmes másfél évszázada következik. Az ipar és a kereskedelem fellendítését és az ország elmaradását felszámolni igyekvő kísérleteket lényegében csak I. Péter kormányzata támogatta hathatósan. A péteri reformtörekvések nem utolsósorban azért tudtak 25 esztendő alatt is maradandó eredményeket elérni, mert értékesíthették a nyugat-európai államok kialakult önkényuralmi államszervezetének példáját és bizonyos fokig igénybe vehették az ott előtörő tőkés fejlődés technikai és szellemi segítségét. Ezért az orosz abszolutizmus kialakulásában az angol és francia abszolutizmus létrejöttéhez képest a belső és döntő előfeltételek mellett összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepe van a külföldi ösztönzéseknek és kapcsolatoknak. Winter marxista igényű könyve az orosz önkényuralom megszületésének ezt a sajátosságát segíti megismerni. Főképpen a hallei Francke-alapítvány levéltárára támaszkodva feldolgozta a hallei pietizmus és a XVIII. század eleji orosz reformtörekvések kapcsolatait. I. Péter kormányzata lázasan kutatta a megkezdett átalakító munkálat külföldi segélyforrásait. Már a Nyugat-Európába küldött első „nagykövetség" felfigyelt a Francko által irányított hallei pietisták korszerű iskoláira és a keleti nyelvészet terén elért eredményeikre. Nem sokkal később orosz küldöttek keresik fel Francke intézeteit és látogatásuk nyomén I. Péter közvetlen segítőtársainak javarésze a hallei Pedagógiumra bízza gyermekeinek nevelését. A Haliéból kiinduló pietista mozgalom ellenzéki ideológiai áramlatként született a luteránus egyházon belül, de jelentősége kisvártatva túlnőtt az orthodox erők elleni küzdelmen. A német polgárság megerősödése nyomán szélesülő táboruk a bibliakritikai munkálatukkal, az iskolareformjukkal és korszerű pedagógiai elveik hirdetésével lényegesen hozzájárult a német felvilágosodás kibontakozásához. A szerző véleménye szerint a XVII. század végén és a XVIII. század első éveiben haladó szerepet játszottak. Az orosz állam új színeváltozása őket sem érintette közömbösen. Az orosz reformmozgalmakban nagy lehetőségeket véltek megpülantani külföldi missziós törekvéseik és a német ipari és kereskedelmi érdekek számára. Mindent elkövettek, hogy közelebb férhessenek Oroszországhoz. Egyetemükön meghonosították az orosz nyelv oktatását, Francke és társai szüntelenül figyelemmel kísérték az Oroszországban működő német lelkészek, tanárok és szakemberek híradásait. Az orosz vezető körök kezdeményezésén kapva-kaptak. A mindkét oldalról mutatkozó közeledési törekvések több esztendőre megvetették az eredményes együttmunkálkodás alapjait. A Haliéból kikerült pietista papok és házitanítók népes csapatokban indultak el Oroszország felé. Amikor a magasrangú államhivatalnokok vagy manufaktúra-tulajdonosok szolgálatába szegődtek, minden erejükkel az iskolaügy fejlesztésén és a hallei művek oroszra való átplántálásán szorgoskodtak. Tevékenységük kedvezően befolyásolta az orosz pravoszláv egyház belső reformmozgalmainak alakulását. Az orosz egyház ujjá-