Századok – 1956

SZEMLE - Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században; (Ism. Komjáthy Miklós) 780

780 SZEMLE nem tudta kellően kihasználni azt a lehetőséget, melyet a nemzetgazdaság minden ágának együttes vizsgálata jelenthetett volna. Arra a lehetőségre gondolunk, hogy e mű keretében nem csak az ipar, vagy csak a mezőgazdaság stb. helyzetét lehetett volna elemezni, hanem a nemzetgazdaság egységeinek egymásra való hatását, .összefüggéseit is. Ilyen formán a nemzetgazdaság egészének helyzetéről sok tekintetben mélyebb és mindenképpen átfogóbb képet kaphattunk volna. Ha az előbbi megjegyzés nem a munkában elkövetett hibára, hanem egy hiányra hívja fel a figyelmet, fokozottan merül fel a hiányérzet a politikai történeti összefüggések elhanyagolása következtében. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy teljesen lét jogosultnak tekintjük — a tudományon belüli specializálódás folytán — az olyan gazdaságtörténeti jellegű munkákat, amelyek kizárólag gazdasági problémákat vizsgálnak. Jelen esetben azonban több szempontból is szükségesnek tartjuk szóvátenni ezt a kérdést. Elsősorban is ellentmondásos, hogy a munka igen részletesen, a monográfia jellegéhez nem is igazodva önálló részben foglalkozik a munkásmozgalom problémáival, de ugyanakkor teljesen elhanyagolja a politikai történet más, a gazdaságpolitikát közvetlenebbül meghatározó, így a gazdaságtörténettel közvetlenebb kapcsolatban álló kérdések vizsgálatát. Ez annál is inkább hiányolható, mivel az ellenforradalmi korszak első átfogóbb igényű tudományos munkájának hozzá kellett volna járulnia a korszak bonyolult politikai problémáinak tudományos megoldásához. Ennek elmaradását különösen azok fájlalják, akik az ellenforradalmi korszakkal kapcsolatos különböző viták során tapasztalhatták a munka szerkesztőjének e kérdésekre vonatkozó igen gazdag ismereteit. A munkával kapcsolatban hadd említsük meg továbbá, hogy bizonyos mértékig ebben a munkában is találkozunk történetszemléletünk azon eléggé általános hibájával, amely a gazdasági fejlődós egyes pozitív vonásainak nem ad megfelelő hangsúlyt, viszont negatív jelenségeket helyenként eltúloz. Végezetül hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár a munka több megoldásával nem tudunk egyetérteni, vagy nem tartjuk azokat még elég kidolgozottnak, mégis úgy véljük, hogy ezek a kisebb-nagyobb hibák és hiányok nem érintik a munka alapvető jelentőségét. A szerzők alapvetően helyes marxista elemzéssel tárják fel az 1929—1933. évi túltermelési válság magyarországi hatását, értékes'munkával járulnak hozzá az ellenforradalmi korszak történetének feltárásához, az egész magyar gazdaságtörténet tudományos műveléséhez. BEBEND IVÁN—RÁNKI GYÖRGY TANULMÁNYOK A PARASZTSÁG TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON A XIV. SZAZADRAN Szerkesztette : Székely György írták : Fügedi Erik, Györffy György, Mályusz Elemér, Székely György (Rudnpcst, Akadémiai Kiadó, 1953. 412 1.) Élénken kell éreznie mindenkinek, aki történeti szakirodalmunk egy-egy újabb művének ismertetésére Vállalkozik, hogy mennyire hiányoznak tudományunkban a kritikának haladó és klasszikus hagyományai. A felszabadulás előtti években Szekfü Gyula ós Mályusz Elemér a kritikai szellem viszonylagos terméketlenségének, fokozatos elhanyatlásának okát főképp abban látták, hogy a magyar historikusok köre nagyon kicsi ; mindenki mindenkit ismer. Nagyon is itt lenne az ideje annak, hogy Szekfü és Mályusz különben helytálló megállapításán túlmenve, most már rendszeresen ós mélységében is feltárjuk ezt a problémát. Nem lenne minden haszon nélkül való a magyar történelmi kritika történetének megírása. Ebből kiderülne az is, hogy a múltból örökölt nehézségeinket megváltozott körülményeink újabb vonásokkal színezték. A régtől meglevő bajokon az új módszerek és az új formák, a könyvek lektorálásának mai rendszere és a problémák szakkörökben való megbeszélésének formája nem sokat segítenek. Amíg nem látunk hozzá a kritika kérdéseinek elvi és történeti alapon való vizsgálatához, ismertetéseink csak ritkán emelkednek egy-egy kutató egyéni nézeteinek és alkalmi megjegyzéseinek szintjén felül. Úgy gondolom, ezt a néhány megjegyzést előre kellett bocsátanom akkor, amikor egy, több mint három esztendeje napvüágot látott, jeles tanulmánykötet ismertetésére vállalkozom. A kritikáról általában mondottakon kívül problématikussá teszi vállalkozá-