Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
74 ECKHATtT FERENC A kancellária vonakodásával szemben 1765. október 16-án a királynő határozottan elrendelte, hogy minden úrbéri pert, még azokat is, amelyekben a felek az ítélettel meg vannak elégedve, a kancellária útján terjesszenek fel hozzá.1 8 Szükség volt erre az intézkedésre, hogy a királynő célját elér je, ,,hogy magyarországi jobbágyai rendkívüli elnyomásának, amit a földesurak részéről szenvednek, gátat vessenek, és hogy minden uradalomban szabályszerű urbáriumok jöjjenek létre, és azokat a legkisebb dologban se lépjék túl."19 Erre a kérdésre csak akkor tudunk válaszolni, ha ismerjük, hogyan jártak el egykorúlag az uradalmakban tartott székek az úrbéri perekben, minő határozatokra, ítéletekre jutottak. Csak két úriszéki ítéletet hozok fel annak bizonyítására, hogy mennyire szükséges volt a politikai hatóságok beavatkozása, s mennyire kívánatos volt az úrbéri ügyeknek a ,,jogi út" helyett a politikai útra való térítése. Mindkettő Eszterházy herceg Sopron megyei uradalmából való, ahová a Vas megyében kitört zendülések átcsaptak. 1766. április 7-én Keresztúron ült össze a szék, amely Vissy Sámuel királyi tanácsos elnöklete alatt négy soproni táblabíróból, gazdatisztekből és a megye kiküldetteiből állott. A széket a keresztúri jobbágyok panaszára a királynőnek 1765-ben ily panaszok letárgyalására többízben kibocsátott utasítása alapján hívták össze. A tárgyalás előtt a herceg ügyésze kifejtette, hogy jóllehet a széket a jobbágyok panaszai miatt hívták össze, mégis elő kell adnia, hogy a keresztúriak „összeesküdvén" földesuruknak megtagadták az engedelmességet, a robotbeszolgáltatást és a földbér fizetését. Ezért őket előbb engedelmességre kell kényszeríteni, csak azután lehet panaszaikat meghallgatni. Csaknem az összes keresztúri jobbágyok a falubíróval az élűkön megjelentek a szék előtt, és mikor engedetlenségüket szemükre hányták, mentegették magukat. Helyzetükre nézve jellemző, hogy a szék nyomásának hatása alatt a bíró a többiek nevében térdenállva kért bocsánatot a herceg képviselőjétől, akihez magához háromtagú küldöttséget akartak meneszteni, bocsánatkérés végett. „Vétküket" a herceg a szék közbenjárására megbocsátotta, de előbb megígértették velük, hogy másnap kimennek a hercegi szőlőket felásni, és hogy amíg kötelezettségeiket véglegesen el nem döntik, minden munkát teljesíteni fognak (!). Keresztúron 83 negyedtelkes, 106 nyolcadtelkes, 1 zsellér és 17 alzsellér volt, 3 negyedtelek és 2 nyolcadtelek pusztán állt. A jobbágyok panaszukban, amelyet a királynőhöz eljuttattak, Nádasdy Ferenc, az Eszterházyak előtti földesuruk 1661-ben kiállított urbáriumára hivatkoztak, míg a herceg azon az állásponton volt, hogy mikor Nádasdy kivégzése után Lipót Eszterházy Pálnak adta a birtokot vegyes adományként, az 1676-ban jogosan közölt új urbáriumot a községgel. A keresztúriaknak a királynőhöz eljuttatott panasza szerint főbb sérelmeik : a negyedtelkesek, akiknek átlag 4 y, hold földjük volt 3 Ft. 36 x.-t fizetnek „robotpénz" címén, holott ezelőtt csak 1 Ft. 40 kr.-ral tartoztak. Összesen 403 Ft.-ot fizetnek a régi 130 Ft. helyett. Míg azelőtt 1740-ig hetenként csak három napon teljesítettek robotot, most csaknem egész héten a földesúrnak kell dolgozniuk. Nádasdy idejében évente csak öt hosszúfuvart adtak, most emiatt évente 800 forintot is kiadnak. Évente 37 forintot fizetnek 18 Hozzáteszi »pro plene quietenda conscientia Mea«. Á. T. 1765 : 2238. 19 Uo. Stupan véleményéből.
