Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667
MALLX ÉS SZEMERE 705 A forradalmi megmozdulástól kezdettől fogva idegenkedő Szemere most mutatkozik be igazán, mint a „kiengesztelődés" hirdetője ; eddigi elveit hivatalosan is igazolva látja, s az otthoniaknak — Kossuthtal ellentótben — a megegyezés útját ajánlja.A levélre nem Kossuth, hanem Klapka és Teleki László válaszolt.139 Utóbbi nemcsak célzott, de elevenbe is talált : „Ismertem Szemere urat élete különböző szakaiban ; ismertem 1848 előtt is, mikor igen közeledett az akkori osztrák — magyar kormányhoz."14 0 De olvashatta a levelet Marx is, aki a „Herr Vogt"-ban tért vissza Szemere megegyezéses kibontakozást sürgető elgondolására. A munka, amire Marx augusztus 21-i levelében célzott, a „Herr Vogt" csak novemberre készült el. Kezdeteiről már az előzőkből tudunk. Marx nem kapott rá kiadót, úgy hogy saját költségén nyomatta ki. A sajtó ezt is agyonhallgatta, akárcsak eddigi munkáit. Lassalle remekműnek, Engels pedig Marx addigi legjobb munkájának tartotta. Ennek ellenére a könyv nehezen kelt, s Marx felesége a New Yorkban élő Weydemeyer segítségét is kérte terjesztése érdekében.141 Ha Marx kezdetben pusztán vitairatnak szánta is, végül sokkal több : az ötvenes évek európai kortörténetének a kézikönyve lett belőle.14 2 Minket ezúttal csak azok a részei érdekelnek alaposabban, melyek Szemeróvel, s vele kapcsolatosan a magyar üggyel foglalkoznak. Az előzőkben már láttuk, hogy Szemere kezdettől fogva nem értette, miért kellett Marxnak egy jelentéktelen rágalmazásra ilyen szóles alapon készült írással visszavágni, de azért a Kossuth és követői ellen felhasználható adatokat rendszeresen küldözgette neki. Számára azért látszhatott hasznosnak a készülő munka, mert Marx egyúttal Kossuthékat is el akarta marasztalni, amit minden eddigi támadó cikkénél alaposabban és részletesebben meg is tett, s Szemerének főleg ez a szempont volt a fontos ; Marx viszont Kossuthban csak az egyik főszereplőt látta a nagy európai tablón, akivel az ötvenes évek folyamán elvi okokból nem értett egyet. Szemere eddig bemutatott levelezése a tanú, hogy a Kossuth politikai átváltozásairól rajzolt kép adatainak túlnyomó része tőle való ; Marx Kossuth-képének kialakulását és rajzát tehát főleg Szemere sugahnazta és színezte. Marxnak nem volt módja, hogy a részleteket más forrásból is ellenőrizze. Csakis így kerülhetett a Függelékbe pl. néhány egyoldalú, Szemeróre valló elfogult megállapítás a közteherviselésről, a feudális paraszti terhek megszüntetéséről és az egyházi tized kárpótlás nélküli eltörléséről, melyekben Kossuth „teljesen ártatlan" volt, mert az elsőre irányuló mozgalmat nem ő, hanem Szemere indította el, a másodikat sem Kossuth, hanem Bónis Ferenc, Szabolcs megye követe, a harmadikról pedig a papság önként mondott le Jekelfalussy követ indíttatására.14 3 Tudjuk, hogy Marx elmarasztaló kritikáját Kossuthnak egy adott időben tanúsított magatartása alakította ki, illetőleg változtatta meg róla alkotott előző véleményét — amire már előbb utaltunk —, következőleg a „Herr Vogt"-beli sorait sem tekinthetjük Kossuth.egész működésével kapcsolatos végleges és teljes értékelésének. Az 1860. június 2-i Marx-levél már érintette Magyarország és a cári imperializmus kapcsolatát, de részletesen ez is a „Herr Vogt"-ban van kifejtve. Marx Szemere könyvére, a „Hungary from 1848 to 1860"-ra hivatkozott, amiből az derült ki, hogy az osztrák politikának 48 előtt és után is az volt az elve, hogy Ausztria uralkodik Magyarországon, a magyarok pedig Magyarországban. Egész más lenne az eset a cári Oroszországgal, akár közvetlenül, akár közvetve uralkodjék Magyarországban. Marx Vogtot támadta azért is, hogy Magyarországot az osztrák imperializmus helyett az orosznak akarta kiszolgáltatni, támogatva egy olyan pánszláv birodalom tervét a Duna-medencében, amely Csehországtól a Balkánig nyúlnék, holott ez a terv a magyar faj és uralmával történelmileg egybekapcsolt Magyarország pusztulását jelentené, mert a fajrokon szlávok ós a vallásrokon románok többségben vannak.144 De egy oldalvágás Szemerét is érte. Igaz, hogy csak az egyik jegyzetben, de azért •onnan is talált. Marx az utolsó pillanatban szúrhatta ezt be a könyvbe, amikor már a szedés kész volt ; előbb nem tehette, mert Szemere nyílt levélben közölt véleménye az októberi diplomáról csak most juthatott el hozzá. De lehet, hogy levelet is kapott tőle, amit még nem ismerünk. Marx megállapítja, hogy Klapka és követői Napoleonban Uo. II. 253—254. 1. Uo. II. 254. 1. 141 Levele Weydemeyernéhez 1861. márc. 11. Vö. Marx Károlyról, 109. 1. Ilucher Lothar (1817—1892), a berlini „Nationalzeitung" levelezője, ekkor még radikális politikus, jellemezte így. Vö. uo. "» Herr Vogt, i. к. 309—310. 1. Uo. 127. 1.
