Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667
MALLX ÉS SZEMERE 699 •és legközelebb majd róla szóló cikket fog közölni. Valóban úgy van, az újságoknak eddig csak nagyon homályos és össze-vissza fogalmaik voltak erről a kérdésről. Az angol kiadás sorsáról semmit sem tudok. Sokszor látom a Times-ben hirdetve, ez az egész. írtak róla az újságok? Erről nincs tudomásom. írtam az Examiner-nek és a Times-nek, ez utóbbinak megvan az az érdeme, hogy gyakran bírálja Ausztriát ; Bentley megígérte, hogy a többi újságoknak is küld példányokat. De ugyebár megérti, hogy itt igen nehéz valamennyi angol újságot elolvasni. Ön már régen meg kellett, hogy kapja saját példányát. Mr Engels nagyon szeretetreméltó ember, remekül ir és nagyszerűen fejezi ki magát, köszönöm, hogy alkalmat adott nekem arra, hogy megismerhessem, ha távolról is. De nem volt vele szerencsém. Kért tőlem 6 féltucatot a hatféle borból, és megigérte, hogy kiegyenlíti a számlát. Csakhogy közben Németországba kellett utaznia, így az üzletileg értékes idő kárba veszett, — mert a nyári idő nem alkalmas a borszállításra. De ez még nem minden. Néhány nappal ezelőtt arról értesít engem, hogy a borok kitűnőek, mind a kesernyés, mind az édes, mégis azt hiszi, nem tudja eladni az édeset, noha a legtinomabb, ami létezik és 25 üveget visszaküld. Sajnálom, hogy nem kérdezett meg előbb, annál is inkább, mert eladhattam volna itt helyben egy manchesteri ismerős családnak. Még azt is meg kell önnek mondanom, hogy bérmentve küldte vissza, saját költségére, — de megérti, ugy-e hogy, bármennyire értékelem is eljárását, még sem fogadhatom el, — egyszóval, akár ő az aki veszít, akár én, ezt a ráfizetést elkerülhettük volna. Ami azonban a legjobban elkeserít : látom, milyen nehezen megy a dolog még Angliában is, és nyíltan bevallom, hogy az ismeretes 150.000 frankos veszteség óta, továbbá a 30—40%-os árfolyamkülönbözet miatt, amit 11 év óta veszít a feleségem ausztriai jövedelmei után, bizony, néha nagyon bánkódom és gyakran vagyok zavarban. Látja, ezért csüggesztett el ennyire a manchesteri balulsikerült kísérlet. Barátja a legjobb akarattal járt el, talán nem volt eléggé kitartó, — nem az ő hibája, ha a dolog nem sikerült, én vagyok az, akit állandóan üldöz a sors, — mondja meg neki, hogy ne búsuljon, és kérem, fejezze ki őszinte hálámat. Nagyon hosszú levelét várva, maradok odaadó híve Sz. A borral csakugyan baj volt, Engels sem titkolta : „Herr Szemere hat mir mit dem Tokajer eine Masse Kosten gemacht. Der Wehl ist so süß, daß kein Mensch ihn trinken kann, ich hab ihm also alle zurückgeschickt bis auf ein paar Flaschen und werde natürlich alle Kosten, Zölle usw. zu tragen haben. Er schreibt sehr höflich, bietet andre Weine an, ist aber dreimal so teuer als Charles' Weinhändler in Pest. Der Kerl will mit seiner »entreprise toute patriotique« einen kolossalen Profit machen. Nous verrons."110 Marx is megsokallta a hazafias borüzletet, de mást is kifogásolt : „Der Szemere ist ein Mami, der gern Dienste von andern verlangt, seinerseits aber zugeknöpfte Taschen hat. Du hast jetzt genug für ihn getan und ich würde in Deiner Stehe seinen Wein ihrer mission toute patriotique überlassen."111 A szűkmarkúság felhány forgatására Marxnak a kilátásba helyezett, de elmaradt segítség is okot adhatott, amiről már az előbbiekből tudunk. De nemcsak a borral volt baj. Marx, amikor végre elolvasta Szemere könyvének angol változatát, kezdett .rájönni, hogy Szemere nem az, akinek éveken át hitte. „Ich habe ihm lange nicht geschrieben, weil mir die Schmeicheleien gegen Badinguet112 und Pam,11 3 die seine Schrift enthält, höchlichst mißfielen. Will ihm jetzt jedoch reinen Wein einschenken."11 4 Egyelőre csak rosszallását fejezte ki, azt is csak Engelsnek és nem Szemerének. De a „tiszta bor" sem váratott magára sokáig, s a szójáték kétszeresen cólbatalált Szemere esetében. Marx csaknem kéthónapos hallgatás után június 2-án írt újra.11 5 A hosszú szünetet persze mással, sok elfoglaltsággal és betegséggel magyarázta. Engels magatartását is tisztázta ez a levél, aki közben Londonban is járt és Marxon keresztül küldte sajnálkozását, hogy nem tudott többet segíteni a borügyben. Tudjuk, mindez csak udvariaskodó kitérés volt : az elvi okok miatt kezdődő elhidegülés álcázása. Az Engelsnek is írt rosszallás ebben a levélben már nyílt bírálattá vált. Több volt ez már, mint a múltévi október 8-i levél helyreigazító rövidsége ; a mostani hangja bár udvarias, de nagyon határozott. Ezúttal elvi ellentétről volt szó, kapcsolatuk komoly válságáról, aminek a megértéséhez messzebbre kell visszamennünk. Marx a Napoleon és Palmerstonról szóló részeket kifogásolta Szemere könyvében. Bizonyára neki is feltűnt, akárcsak a mű egy másik bírálójának,116 hogy Szemere, bár nem venné szívesen a külső segítséget a magyar „nemzetiség" visszanyeréséhez — nehogy ugyanez a támogatás meg találja szorítani a nemzetet szabadságában —, mégis az egyetlen segítő kéz, melyet elfogadna, a Napoleonó lenne. Ez a vonás sehogy sem illett bele az eddigi képbe, amit Marx Szemeréről kialakított ; Marx forradalmi következetessége elvi törést érezhetett benne, amit Szemere sem tagadhatott. Ezért került hát a könyvbe 110 Levele Marxhoz I860, máj. 7. Briefwechsel, II. 591. 1. 111 Levele Engelshez 1860. máj. 8. uo. viszont II. 583. 1. 1IS III. Napoleon. 11 s Palmerston. 114 Levele Engelshez 1860. máj. 8. Briefwechsel, II. 590. 1. lls Komry, i. m. 113—114. 1. Plee Leon írt róla a Siècle-ben. Vö. Naplóm, ö. M. II. 192—193.1. 13 Századok
