Századok – 1956

KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667

MARX ÉS SZEME RE 693 de sa pauvreté, — vous savez l'histoire avec Savage Landor103 — mais il n'a pas assez pour se priver de 5,000 fr, n'importe pour quel but patriotique. Ajoutez, que de la Hongrie il ne reçoit rien, les aristocrates, les riches, sont ses ennemis éternels, il serait le dernier à qui ils enverraient une aide. Non, ni K[ossuth], ni Kl [арка ], ni ses amis n'ont et ne pouvaient recevoir un centime de là bas. Vous savez bien que Kossfuth] a touché même à Paris 50.000 fr pour ses dépenses personnelles, comme avance. Mais vous concevez quand on est payé en secret, il n'y a pas des témoins, donc c'est impossible à prouver. Mais Koss[uth] et С[om­pagnie] s'en vantent partout, où quelques amis imprudents, en tout cas, dites, qui veut s'en convaincre, qu'il s'adresse au Général Perczel à Jersey, à Henszelman à Paris, — à Vukovics et Rónay à London, s'ils le nient, c'est leur affaire. Enfin tous ces [ !] le savent, ils le disent en particulier, mais ils le nieront en justice. C'est un secret que tout le monde sait, mais ils ne voudront pas témoigner contre eux mêmes. En un mot, prouver tout cela est impossible, affirmer est permis, car il est vrai. Vaut-il la peine de vous occuper de toutes ces bavardages ? Ça vous regarde. 1. J'attends toujours les correspfondances] de Koss[uth] avec Urquhart, par une occassion envoyez les moi. 2. A Chicago il y avait, en effet, une assemblée de Hongrois qui se prononcèrent contre Kossfuth] et m'ont choisi comme leur représentant, — mais dont je ne puis pas profiter. 3. Achetez moi le Times de 3 Févr. où il y a un magnifique article contre l'Autriche, et envoyez le moi par la poste. Ici je ne puis l'avoir. 4. Je vous dis franchement, puisque je ne pouvais pas satisfaire à votre demande pécuniaire, c'est pour cela que j'ai hésitai [ !] d'accepter votre offre. Mais j'y revenais n'ayant pas trouvé un traducteur. C'était votre tour de me donner un refiis, — enfin, après beaucoup d'effort, la traduction est faite, vous en aurez un exemplaire et si vous voulez contri­buer à faire connaître mon ouvrage, vous m'obligerez. En français il a paru, depuis 2 — 4 jours, mais je ne veux pas en envoyer en Angleterre. En tout cas on en verra bien qu'il est écrit en France. Etant cette lettre toute confidentielle, vous ne la conserverez pas, mais gardez bien le souvenir de votre dévoué Honein Mettez cette lettre (la ci-jointe), sans l'affranchir, sous enveloppe, à la poste. [I860.] febr. 5. Kedvesem, amit most írok, az bizalmas, és csak az Ön száméra, egyébként pedig ezek tények, ha fel tudja használni, rendelkezzék velük, amint akarja. Klapka nálunk nem rendelkezett semmiféle vagyonnal, 1847-ben ott kellett hagy­nia az osztrák szolgálatot, mint hadnagynak, adósságok miatt. Komáromban megismerkedett Károlyi grófnővel, gazdag hölgy, lám, itt az oka, amiért Komárom várát oly hamar fel kellett adni. A nő elhagyta érte hazáját, férjét, 5 gyermekét és vénzelte, és — ámbár már nincsenek olyan nagyon jóban, most is ad neki pénzt, fizeti a kártyaadóssá­gait. íme, Klapka megélhetésének egyetlen forrása. ítélje meg, vajon tisztességes-e? Kossuthnak 1848-ban 8—10.000 frank volt minden vagyona. Mint miniszternek és kormányzónak megvolt a fizetése, és elég előrelátó volt ahhoz, hogy Kossuth-bankó helyett ezüstben vagy osztrák bankjegyekben utaltassa ki magának. Ugy-e, milyen különös? Pénzügyminisztere, Vvsehek tudna erről beszélni. Később aztán. Törökországban, jól megfizette őt a török kormányzó, és zsugori felesége értett hozzá, miként takarítson meg ebből valamit. Azt hiszem, merthogy Amerikában is összekapart valamit, — ott Magyarország nevében koldult saját részére, mert mindent meg­tartott magának — azt hiszem, van neki miből élnie, noha henceg a szegénységével, — ismeri az ügyet Savage Landor-ral — de mindez nem elég neki ahhoz, hogy 5.000 frankról lemondjon, mindegy, milyen hazafias célra. Hozzá­teendő még, hogy Magyarországról semmit sem kap, az arisztokraták, a gazdagok : örök ellenségei, Kossuth lenne az utolsó, akinek segítséget küldenének. Nem, sem Kossuth, sem Klapka, sem a barátaik egyetlen centime-ot sem kap­hattak onnan. Tudja ugye-e, hogy Kossuth még Párizsban is felvett előlegül 50,000 frankot, személyes költségeire? De ugyebár megérti, hogy amikor titokban fizetik meg az embert, arra nincs tanú, tehát lehetetlenség bebizonyítani. Azonban Kossuth és Társai mindenfelé dicsekednek evvel, avagy néhány vigyázatlan jóbarátjuk; mindenesetre mondja annak, aki efelől meg akar győződni, forduljon Perczel tábornokhoz Jerseyben, Henszelmanhoz Párizsban, — Vuko­vicshoz és Rónayhoz Londonban, ha mindezek letagadják, az ő dolguk. Végtére is, mindezek tudják, beszélnek is róla bizalmasan, de a bíróság előtt le fogják tagadni. Ez olyan titok, amit tud mindenki, de önmaguk ellen majd nem akarnak tanúskodni. Egyszóval, ezt bizonyítani lehetetlen, állítani szabad, mert igaz. Érdemes Önnek mindezekkel a fecsegésekkel foglalkoznia? Ez önre tartozik. 1. Várom a Kossuth—Urquhart levelezést, alkalmilag küldje el nekem. 2. Chicagóban valóban tartottak a magyarok egy gyűlést, ahol Kossuth ellen nyilatkoztak, és engem válasz­tottak meg képviselőjükül, •— dehát ennek nem vehettem hasznát. 3. Vegye meg számomra a Times február 3-i számát, remek cikk van benne Ausztria ellen, és küldje el nekem postán. Itt nem vagyok képes megkapni. .4. őszintén megmondom: minthogy nem tudtam az Ön pénzre Vonatkozó kérésének eleget tenni, tétováz­tam, elfogadjam-e ajánlatát. De visszatértem rá, nem találván fordítót. Most aztán Önön volt a sor, hogy kosarat adjon nekem. Végül is, annyi erőfeszítés után, a fordítás kész, majd kap belőle egy példányt és nagyon lekötelezne. 103 Landor Walter Savage (1775—1864) arisztokrata beállítottságú, de republikánus érzelmű angol író. Vö. Kéry László: Landor és Kossuth. Filológiai Közlöny. 1955. 211—216.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom