Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Vincze Géza : Ady és az orosz forradalmi mozgalmak 657
664 VINCZE GÉZA „A művészetnek szabadnak kell lenni, még ha az életnek minden sötét és gonosz erői ellene törnek is. Az én hazám az elviselhetetlen szenvedések hazája. Ez az oka annak, hogy hazám művészete leginkább a halál és a szenvedés ábrázolója. Egészen napjainkig az elnyomatás volt a hazám minden szenvedésének okozója, de népem fölemelkedett, hogy a nehéz, földhöz nyűgöző terhet ledobja válláról. Fölemelkedett és győzni fog, s akkor új művészetet teremt : az öröm művészetét, derűs és büszke művészetét. Önök Uraim, szeretik a művészetet, önök a művészet gyermekei. Lelkemből fakadó szóval mondom ezért Önöknek, hogy segíteniök kell az orosz népet szabadságharcában. Meg kell tenniök ezt, hogy megszülessen az új művészet, a szabad orosz nép művészete."33 Némi változatért közlöm az utolsó mondatot egy másik lap nyomán is : „Meg kell tenniök amaz új művészet kedvéért, amelyet az orosz nép fog megteremteni."31 A befejezés : „A művészetben és tudományban nincsenek zsidók és keresztények, ott csak valódi testvérek vannak. Ezt fényesen bebizonyították önök már akkor, a mikor védelmemre keltek, mutassák meg most ismét azzal, hogy segítségére sietnek az orosz népnek, mutassák meg még egyszer, hogy a művészet a földnek finoman érző szive, a melyhez mindenki egyformán közel áll, a melynek mindenki egyformán kedves, s a mely mindig együtt szenved és együtt örvendez mindenkivel."36 Gorkij szavai — teszi hozzá az egykorú közlemény — mély hatást tettek a jelenlevőkre. — „Percekig tartó éljenzéssel és üdvözléssel ünnepelték a nevezetes vendéget", akinek az ünneplés és az üdvözlés láthatóan jól esett. A történelmi háttérbe beágyazva keli olvasnunk Ady soron következő írását, hogy megértsük Gorkij beszédéhez fűzött megjegyzéseit : „Végül — írja teljes neve aláírásával jegyzett cikkében3 6 — mondott egy okos dolgot: a civilizált világnak kulturérdeke, hogy Oroszország népe győzzön. Mert akkor Oroszország egy új vidámság irodalmát és művészetét fogja adományozni a világnak." S a továbbiakban — Gorkij jóhiszeműségét védve — éles határvonalat von a népek Gorkij által értelmezett szabadságharca és „a magyar mágnások és csatlósaik forradalma" között : „Állítólag Magyarország is szabadság szent harcát vívja. Itt is sok mindent Ígérgetnek nekünk dacos harcolók, ha majd győznek. Csak éppen affélét nem ígérnek, amit Gorkij igér. Több kulturát s különb kulturát nem Ígérnek nekünk a mi szabadságharcosaink." Majd később : „A mi szabadságharcosaink mindenre gondolnak, csak éppen mi reánk nem gondolnak: művészfélékre, művészetre, írókra, könyvekre. Gondolnak azonban államtitkárságokra s hasonlókra." „Nem kellünk mi Önöknek: mi haszontalan álmodozók . . ." — mondja ki végül. — ,,De ha mi nem kellünk önöknek, legyenek nyugodtak: önök sem kellenek nekünk. Mi csináljuk a magunk szabadságharcát. Magyarabb ez, mint az önöké. Mi talán győzünk. Önök semmiesetre sem." Még egyszer visszatér ebben az évben a Patyomkin sorsára. Lázadó hajók címen írja : „A Knyáz Patyomkin óta forradalom dúl a vizén. A tenger kóbor uszó városai megmozdulnak. Csaknem minden héten jön egy hír. A múltkor egy olasz hajóról. Aztán portugálról. Most a Hilarius nevű hajó! . . ."37 S ezzel, a forradalmi eszmè terjedését szemléltető megállapítással végzi : „Veszedelmes kor ez a mienk! Földön, levegőben, vizén veszedelem! És mindenki lázadó ma." Még ebben a hónapban ír egy figyelemre méltó cikket a II. Dumá-ról, melyben már ott voltak a bolsevikok is : „ötszáz évvel jár előtte a magyar parlamentnek az orosz duma. Csodálattal fordítja arcát Szentpétevár félé a világ. Nagyszerű erők országa szent Oroszország. A nagy stilus országa . . . Pedig föl se lehet sorolni a tervek és vágyak raját. . . Mi a Kárpátok alól pirulva figyelünk oda . . . Halálra butították ez országot a nemzeti kurjantások". „. . . tapogassuk meg tagjainkat. Vagyunk? Élünk? Ha igen: siessünk."3* •» Budapesti Hírlap, 1906. márc. 21. 31 Pesti Napló, 190B. márc. 21. 35 Budapesti Hírlap, 1906. márc. 21. 38 Budapesti Napló, 1906. márc. 25. — Földessy Gyula id. cikke is. 11 Budapesti Xapló, 1906. máj. 3. ss Jegyzetek a napról. I. A duma. Budapesti Napló, 1906. máj. 19. — Idézi Földessy Gyula is : Ady és a századeleji orosz forradalmak. Szovjet Kultúra, 1952. dec. sz. 33—35. 1.
