Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
640 PÖLÖSKEI FERENC menekültek hazaengedését, a hadsereg létszámának csökkentését, a háborús feszültség enyhítését s a magyar nemzet érdekeivel ellentétes háború elkerülését követelte. A felhívás nagy népi visszhangját egyrészt a nagyszámú aláírás, másrészt a kérvényekhez csatolt levelek mutatják, amelyekben az aláírók leírják a nép helyzetét, beszámolnak a demokrata-körök« munkájáról, a kérvényezés eredményeiről, felsorolják kívánságaikat, egyes helyeken pedig a nyomtatvány alapján, de saját fogalmazásukban kérik a 67-es törvények megváltoztatását, s beleszövik a kérvényekbe saját helyi társadalmi és gazdasági követeléseiket is.77 Országszerte a demokrata körök tagjai terjesztették a felhívást, gyűjtötték az aláírásokat. E munka a demokrata-körök megerősödését eredményezte. Márciusra az ország szinte valamennyi városában megalakultak, vagy alakulóban voltak a Kecskemétet példának tekintő demokrata-körök, amelyek között olyanok is voltak, pl. a kolozsvári, egri, miskolci, melyek már a központtáválás céljából jöttek létre, s elkezdték egyes vidékek demokrata-köreinek szervezését és irányítását, ahogyan ezt a kecskeméti demokrata-kör példájából látták. Egymás után alakultak demokrata?körökké a polgári társas körök, népművelő egyletek, népkörök, olvasókörök stb. A Magyar Újság és a Nép Zászlója már külön rovatban közölte a mozgalom terjedését, híreit. A magyar nép kiegyezésellenes hangulatát mutatja, hogy mindenütt feléledtek a 48-as emlékek. A Kossuth-nótákuak új változatai és Kossuthot váró új dalok is születtek. 1868 februárjától a Kossuthot tiszteletbeli elnökükké választó demokrata-körök annyi levelet küldtek Turinba, hogy azok külön osztályt foglaltak le a postahivatalban.78 Strófát írtak Böszörményi Lászlóról is, akit Kossuth váciakhoz írott levelének leközlése miatt csuktak börtönbe. Ugyanakkor sok gúnyvers terjedt el a közös ügyről s a kiegyezést létrehozó nolitikusokról. Különösen erős volt a kiegyezésellenes hangulat az Alföldön, ahol elevenebben éltek a Kossuth-hagyományok, s amint láttuk, a társadalmi politikai küzdelem itt már komoly előzményekre, szervezeti formákra tudott támaszkodni. As. Alföld egyik központi fekvésű és nagyjelentőségű városában Kecskeméten, már 1867 decemberétől feszüli társadalmi légkör alakult ki. A Kecskeméthez közelebb fekvő városokra természetszerűleg nagyobb volt Asztalos tevékenységének hatása, a kecskeméti demokrata-kör eredményei nek vonzóereje is. Asztalos a kecskeméti demokrata-kör megalakulása után a nép vezetőinek kérésére a többi alföldi városban is megkezdte a demokratakörök megszervezését és közvetlen irányítását. 1868 februárjáig ezeknek a városoknak a kiegyezésellenes mozgalmaira elsősorban a Szélsőbal lapjaiban megjelenő cikkein keresztül hatott csak, proklamációi ritkán és kis példányszámban jutottak túl a Kecskeméthez tartozó pusztákon, s ezekben még csak a kecskeméti néphez szólt. 1868 február utolsó és március első napjaiban dolgozta ki Madarász Vilmossal az alföldi demokrata-körök közvetlen megszervezésének, s ezzel az alföldi parasztság egységes irányításának tervét. Madarász Vilmos, Madarász László és első feleségének, Majtényi Erzsébetnek a fia, a kiegyezés után hazajött s egy vándor színtársulat tagjaként járta az országot. Megismerte a nép hangulatát, ragaszkodását a nemzeti független-77 O. L. U. Gy. Madarász József Irathagyatéka. 153. sz. Az itt olvasható levelekből és aláírásokból kitűnik, hogy azok a rétegek, amelyek a demokrata-köröknek hátat fordítottak, távolmaradtak a kérvényezési akciótól is. 78 M. U. 1868. febr. 12.
