Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
szükségességéről és arról írtak, bogy maguk köz il kell elöljárókat választani s itt a „tudományosság" nem szükséges. Ebben a kiélezett helyzetben 1865. október 22-én jelent meg Félegyházán Hrabovszky. Megválasztásának biztosítása érdekében a pusztakeresőkhöz intéjzett beszédében azok több követelését látszólag magáévá tette, de ennek (következményeként ,,a néj) felizgattatott, nemhogy lecsillapult volna".24 Hrabovszky egész élete bizonyítja, hogy semmi köze sem volt a néphez. 186|4-ben helytartósági tanácsos lett. A Bach korszakban „tapintatáért" és „dícseretes hivatali buzgalmáért" sok elismerést kapott. Mégis elsősorban a pusztakeresőkkel való kapcsolatai miatt a Helytartótanács ellene és magatartása imiatt vizsgálatot indított.25 A félegyházi népnek Erabovszkyba vetett bizalmában, a Helytartótanácshoz és a királyhoz írt kérvényeiben egyaránt tükrjöződik az a naiv hiedelem, hogy csak a város vezetősége rossz, csak azt kelf leváltani és birtokait lefog-1 lalni, de a kormányban, a királyban lehet bíznil A félegyházi pusztakereső« vezetői sem látták még ebben az időben, hogy a város vezetősége az abszo" lutizmus helyi támasza. A mozgalom szűk helyi jellegét s belső gyengeségét mutatja, hogy a tanács elleni küzdelem 1866-ban sem szélesedett az abszolutizmus egész rendszere elleni harccá. A félegyházi nép a követválasztásban, a népmozgalmak számára kedvező 1866-os politikai helyzetben is csak a pusztát látta. Amíg azonban Hrabovszky csak a választásig, addig is csak taktikai okokból tette magáévá a pusztakeresők követeléseit, addig a félegyházi szegényparasztság liarca a választási időszakban tovább erősödött. A kapitány már attól félt Г hogy a „néplázítók ingereitej csoport veszedelmes összeütközést hozhat"26 , s júniusban csendőrséget kért Kecskemétről.27 A mozgalom élén 1854 óta Csernák László tanító állt. Csernák a pusztakereső mozgalom vezetése mellett a városi szegénység különböző sérelmes ügyeivel is foglalkozott. A nép jogaiért küzdő Csernákot ezért már eddig is többször börtönbe csukták. „Csernák László valóságos mételye a népnek, népizgató és bujtogató" — írták a városi tanácsnokok a Kiskun kerületi táblabíróhoz.2 8 1866 nyarán egy házkutatás alkalmával elkobozták a nála levő iratokat, majd a tanácshoz kísérték, ahol „lázítónak", „akasztófáravalónak" nevezték. Miután erre sem vonult vissza, elfogták és börtönbe csukták. Ezzel a mozgalom további fejlődését akarták megakadályozni, de Csernák után Szombati Ágoston, majd Szombati elűzése után Nagy Péter Flórián vette át a pusztakereső mozgalom vezetését. Ezután is követelték a Ferencszállásra, Csólyosra, Kisszállásra és Pákára vonatkozó földvásárlási okmányok kiadását . A tárnokmesterhez írták : „Félegyháza város elöljárói azon birtokrendezési ügyben, amelyre vonatkozó iratok kérelmezhetnek, szerfelett érdekelve vannak, kik mint hatalmasabbak és tehetősebbek a kereset alá vett redemptionális birtokot önkényük szerint és az igazságnak eltiprásával kiosztották, mindenképp azon vannak, hogy a birtok nagyobb részétől megfosztott lakosság keresetében megakadályoztassák és a keresettől elejtessék."2 9 24 Uo. 26 O. L. Vht, ein. 1866 - III - H - 5. 26 Uo. 27 Szegedi Híradó (Sz. H.) 1866. jún. 10. 28 O. L. Vht. ein. 1866 — IVa - 1429. 29 K. Á. L. Kiskunfélegyháza (Kiskf.) Főbírói Hivatal. 1866. jún. 15. L. 35. f. I. cs. II. sz. 1.
