Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁNY PAB.ASZTPOLITIKÄ.TA 1849-BEN 59 miniszter azonban elismerte, hogy az indítványt a »nép sorsa iránti gondoskodás« szülte, egyben azonban meg is nyugtatta a képviselőket, hogy az előző napi első minisztertanácsi ülésen »azon kérdések között, mellyek mint első teendők merültek fel, az indítványban megpendített úrbéri viszonyok megszüntetése volt az első kérdés« és csak csekély türelmet kért, amíg a szóban forgó indítvány »mindenesetre a ministerium által szőnyegre fog hozatni«.19 1 A törvényjavaslat elkészítése ezzel valóban el is kezdődött. Vukovics — amint emlékirataiban írja — azonnal megkezdte Tóth Lőrinccel az előző évi törvényjavaslatok tanulmányozását, »hasonlitgatását«, majd »a kitűnőbb képviselőkkel s azokkal, kik közöttök e tárgyat különös stúdiumokká tevék«, értekezleteket tartott. Kazinczy Gábort, Gorove Istvánt, Kovács Lajost, Erős Lajost, Dobolyi Sándort, Zeyk Józsefet, Kállay Ödönt, Somogyi Antalt, Halász Boldizsárt és Szacsvay Imrét hívta meg, de a két első nem jelent meg az üléseken. A törvényjavaslat kidolgozásánál nagy segítségére volt Vukovicsnak Nagy Károly is : »egy volt ő a magyar hivatalnokok legmunkásabbjai közül« — írja róla.192 A munka jól haladt előre : Szemere május 10-én már azzal nyugtatta meg a paraszti követelésekről író Noszlopy Gáspárt, hogy »az úrbéri viszonyok pár hét alatt törvény által fognak elintéztetni«,19 3 május végén pedig már úgy ír Kossuthnak a törvényjavaslatról, mint amely már készen van arra, hogy minisztertanácson és szűkebb konferenciákon megvitassák.19 4 Hogy ekkor mégsem kerülhetett a képviselőház elé, abban kétségtelenül szerepet játszott az a körülmény is, hogy szerkesztője, Vukovics, május végén különleges megbízatással a Délvidékre utazott,19 5 mielőtt még a törvényjavaslat szövege a megelőző megvitatásokon keresztülment volna. Az úrbéri törvényjavaslat sorsát azonban az a körülmény pecsételte meg végérvényesen, hogy Kossuth — egyéb politikai meggondolások alapján — május 31-én elnapoltatta az országgyűlést és munkájának újrakezdését július 2-ára tűzte ki. Bármennyire méltánylandók is egyéb fontos szempontból Kossuth indokai, a parasztkérdés alakulására végzetesnek mondható következményekkel járt az, hogy az országgyűlés eloszlott, még mielőtt az úrbéri maradványokat eltörlő törvényt tető alá hozta volna.195 3 A kérdés kielégítő, a parasztságot mozgósító megoldására június első fele, a nemzet sorsát eldöntő erőpróba előestéje a legutolsó határidő lett volna ; a közel 191 A vita részletes ismertetését 1. a Közlöny máj. 5-i számában. 122 L. Vukovics Sebő emlékiratai. 605. s köv. 1. 193 O. L. Noszlopy-iratok 1299. rakt. sz. 194 Perczol lemondásával kapcsolatban Kossuthnak írt levelében írja Szemere : »Péntekre conferentia ; arról szólj, miért hívtuk össze, és az úrbérről, hogy ha akarják, conferentiában rághatják.« (S. k. ered. Borsod-Miskolci Múzeum 1848/49-es iratok 2. sz.) 195 Vukovicsnak, mint a kormány megbízottjának az lett volna a feladata, hogy Bemet lebeszélje az Erdélybe való visszamenetelről és oda hasson, hogy a délvidéki seregek jelentős része mielőbb csatlakozzék a Görgey-vezette fősereghez. (V.ö. Emlékiratai, 495. s köv. 1.) 1953 így látta ezt a baloldal lapja, a Márczius Tizenötödike is; máj. 31-i debreceni számában az országgyűlés elnapolásáról írva megrótta a kormányt »azon figyelmetlenség miatt, mellyel a jelen országgyűlésnek eredetileg legfontosabb tárgya, a hűbéri viszonyok rendezése kezeltetett«, utalt arra, hogy »a nép várja, nehezen várja a törvényt, mellyel az országgyűlés minden áldozatköveteléskor megújított igéretét beváltandja« s intette a kormányt, hogy ha »nem gyanít veszélyt a halogatásban, legyen az ő gondja, hogy ne csalatkozzék«. S még a jún. 30-i számban is arról ír, hogy ha május végén »elég «rő lett volna az országgyűlésben feláldozni néhány napi kényelmét az ügy biztosításának, azóta sok hasznát láttuk volna e kis önmegtagadásnak«.