Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
A HUSZITIZMUS ÉS A MAG-YAK NÉP 573 génektől vámot szedjenek. A margitszigeti apácák panasza nyomán Zsigmond megcsorbította Pest augusztus elsejei vásárának („Szent Péter sokadalma") vámmentességét és elrendelte, hogy a polgároknak tűrniök kell a vám behajtását az idegen kereskedőktől (1391). De hiába, a pestiek továbbra sem engedték ezt meg az apácák vámszedőinek, mire a király ismételten foglalkozott a vitával, s 1395-ben kifejezetten érvénytelenítette az augusztus elsejei vásárra jövő kereskedők vámmentességét. (Ugyanezen a napon a budai polgárok rovására kimondotta Zsigmond, hogy a viasz, faggyú stb. mérésére alkalmas mérlegek csak a margitszigeti apácák embereinek kezén lehetnek, az apácák budai vámszedőházában, és rosszallta, hogy polgárok is tartanak mérleget otthon s használják azokat.) A pesti polgárok ellenállása szívósan tartott, s utóbb élesebb, döntő lépésre szánták el magukat. 1432-ben a margitszigeti apácák azzal a váddal fordultak Zsigmondhoz, hogy Pest polgársága nem fizeti a nekik járó részesedést a piaci vámból. Mi több, a bíró és esküdtek az apácák pesti vámszedői]ázát, elfoglalták, mértékeiket és mérlegüket elvitték. Zsigmond hiába rendelt el vizsgálatot, a polgárok még 1453-ban is maguknál tartották az elvitt dolgokat. Összeütköztek a polgárok az egyháziakkal a révvámok miatt is. 1425-ben Zsigmond király a Buda és Pest közti forgalmat lebonyolító hajósokat utasítja, hogy ne gátolják a margitszigeti apácák jenői révjének hajósait a forgalomban, mert Jenő révjének birtokában az apácákat erősíti meg. Az apácák és a budai káptalan mégis jobbnak látták ez évben bérbeadni a jenői révjövedelmet, elsősorban jenőieknek. Mikor pedig 1437-ben a Pest és Buda közti hajózást a jég beállta megakadályozta, a pesti hajósmesterek hajóikat az apácák jenői révéhez vitték át, melynek jövedelméből a budai káptalan is részt kapott volna. A pesti hajósok azonban nem adtak részt jövedelmükből a káptalannak. 1438-ban pedig Pest és Pilis megyék közgyűlése foglalkozott azzal, hogy a pestiek Kis-Jenő (a margitszigeti apácák birtoka) területéből évek óta sok szántóföldet és kaszálót foglaltak el, szőlőültetés, kertalakítás és káposztatermesztés végett. A nádor elrendelte e földek visszadását az apácáknak. Ugyanakkor foglalkoztak azzal is, hogy a margitszigeti Mihály-egyháznak a Rákos-patak melletti földjeit és rétjeit a polgárok hatalmaskodva Pest városához csatolták és használják.155 Óbuda és az ekkor még csak árokkal körülvett Pest belső helyzete is lényegesen különbözött Budáétól. Mindkét városban erősebb volt a kézművesek és a magyarok szerepe a vezetésben. Óbudán a bírák és esküdtek zömükben magyarok már a XIV. és XV. század fordulóján. Pest város vezetőit részben szintén ismerjük. 1402-ben itt esküdt polgár Ötvös András. 1413-ban 165 Az egész kérdést — de esak településtörténeti szempontból — feldolgozta Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában. Tanulmányok Budapest múltjából. VIII. Bpest, 1940. Egyes adatok : B. Szabó : Pest megye 452, 466, 508, 607, 608, 673, 791. sz. ; Fejér, X. 2. 1. sz., X. 7. 430. sz., XI. 92. sz. ; Zsigmondkori Okit. I. 2179, 3939, 3940. sz. ; Dl. 12469 ; Salamon: Budapest története. II, 596 — 597, 604. 1. — A jenői rév és halászat miatt a margitszigeti apácákkal már a XIV. század első felében összetűztek a felhévízi és a budai külvárosi hajósok, a budai halászok is, B. Szabó: Pest megye 238, 243, 248, 249. sz. — Pest város ellen még Mátyás király uralma alatt is folytak a fent tárgyalt kérdésekben az egyháziak perei, ami a polgárok megelőző sikereit igazolja : 1468 Űjbécs falu elfoglalása, bekebelezése miatt, B. Szabó: Pest megye 962. sz. ; 1472 az óbudai révvám ügyében, uo. 1017. sz. ; 1474 Jenő birtok egy részének Pesthez csatolása ós a pesti piaci vám lefoglalása miatt uo. 1031. sz. ; 1508-ban „Bécs-utca", mely valószínűleg azonos a korábbi jobbágytelepüléssel, már Pest része (in civitate nostra Pesthiensi in vieo seu piatea Beech). Gárdonyi, i. m. 18. 1. 5*
