Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
A HTSZITIZMRS ÉS A MAGTAB NÉP 567 A magyar huszita tételek jegyzékeinek részletes taglalására, forrásaik elemzésére itt nincs terünk. Kardos Tibor már utalt a cikkelyek egy részének eredetére.14 0 A cikkelyek egy részének összefüggéseit a cseh huszitizmussal a megfelelő kérdéseknél magam is tárgyalom. Fontosságuknál fogva mégis ki kell itt emelnem néhány olyan pontot, amelyek a magyar husziták viszonyát igen élesen mutatják pápához, uralkodóhoz, feudális rendhez egyaránt s melyek forrásai megjelölhetők. E cikkelyek egy része a pápa főségét tagadja, a római egyház züllöttségét leplezi le, s végső konzekvenciaként azt szögezi le, hogy aTÓmai egyház a sátán zsinagógája, minden baj forrása. (Marchiai-féle tételek 42., 55. pont, Turrecremata-féle tételek 10., 23., 27. pont.) E nézeteknek közvetlen forrásai Hus Konstanzban el nem mondhatott beszéde és a pikard tételek. Mindkét forrás közös eredetű, ezt maga Hus jelöli meg, s az elvek útja is nyomon követhető a világi és egyházi hatalom harcában. Hus a XIII. századi Robert Greatheadre hivatkozik, attól idéz. Ez az idézet tartalmazta már, hogy a rossz papok antikrisztusok, sátánok, az imaházat rablóbarlanggá tevő árulók, a rossz papok a világ árulói, minden rossz oka, eredete, forrása a pápai kúria. E fogalmak szinte azonosan térnek vissza a cseh pikardoknál, ill. a magyar huszitáknál is. De ezeknél már a pápa minden „eretnek" feje, minden rossz forrása. Az út ide a világi és pápai hatalom harcának későbbi fázisain át vezet. A XIV. században William Occam hirdette, hogy a pápa „eretnek", nem a „hivők" feje. 1403-ban egy Vencel cseh királyt figyelmeztető levél nevezte már a pápát antikrisztusnak.141 A magyar huszitáknak az eredeti táborita tanokhoz való ragaszkodása mutatkozik meg tételeikben, a bibliafordításban s magukválasztotta elnevezésükben is. Induljunk ki ez utóbbiból. A magyar husziták „az isteni törvény szerinti testvérek" (fratres de lege diuína) nevet adták maguknak (Turrecremata-féle huszita tételek 35. pont). Ez az elnevezés a cikkelyek egész csoportjában nyer megvilágítást. Ugyanezen jegyzék negyedik pontja szerint a magyar husziták nem fogadják el a tételes jogot, úgymint a dekrétumokat, dekretálisokat, pápai szankciókat, mondván, hogy ezek mindenben ellenkeznek az isteni törvénnyel. Már megelőzően ezt jegyezte fel lényegében Marchiai Jakab is róluk : sem a pápa, sem a császár nem alkothatnak törvényt, hanem elég megtartani az isteni törvényt (20. pont), elegendő Krisztus törvénye az üdvösséghez az embertől feltalált törvények nélkül (61. pont). Az isteni törvény pedig az emberi egyenlőséget írja elő : senki sem lehet nagyobb, a pápa és császár sem, mert mind testvérek vagyunk Krisztusban (19. pont). A feudális osztályviszonyokat megjelenítő jogi egyenlőtlenségnek igen radikális támadása ez. De ez nem alapszik merőben vallási, bibliai érveken, hanem humanisztikus érveléssel egészül ki : az egyházi törvények megalázók, szőrszálhasogatók és a helyes ítélőképességet kiforgatják („contempciones et cavillaciones et sunt subversiones recti judícií", 48. pont). Ezek a tételek maguk is sokat mondanak huszitáink radikalizmusáról, antifeudálís küzdelmük élességéről. De ha cseh forrásaikkal is egybevetjük 140 Kardos Tibor: Huszita biblia, 130. 1. ; ua. : Huszita-típusú kantilénáink, 81-82. 1. 141 Mladenowicz : História (Höfler, F. R. A. Script. II/L), 313 — 314. 1. ; Secuntur articuli . . . de Pikardis (uo.) 503—504. 1. ; W. Mulder: Gulielmi Ockham Tractatus De Imperatorum et Pontificum potestate (Archivum Franciscanum Historicum, Tom. XVII. Firenze, 1924.) 72, 97. 1. ; Podlaha: Cat. cap. Prag., 24. 1.