Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
554 BELÉSTTBSY MÁRTA A jobbágyi szolgáltatásokból és majorsági földekből származó, sokszor többezer kepe gabona azonnali elcséplése és így szemesen való elraktározása ugyanis a szükséges nagyszámú munkaerő miatt igen nehéz lett volna. így, szemben a kisebb birtokkal, nemcsak a vetőmagot, hanem az egész, sokszor több évről összegyűjtött készletet is szálasan kellett tárolni,17 2 ami a tárolóhelyek igen gazdaságos kihasználását kívánta meg. Ennek előfeltétele olyan nagyobbméretű szérűs, illetve csűröskert, amelyben a csűrben gondosan megőrzött, magnak való gabonán kívül — köröskörül rakott külső asztagok formájában — többszáz, sőt ezer kepe szálasgabona, sőt széna is elfér. Ez az igen nagy pusztulással, kárral járó tárolási mód természetes velejárója annak, a rendelkezésre álló készleteket e korban még kevéssé hasznosító gazdálkodási módnak, amely pl. még a nagybirtok állattartását is annyira jellemzi. Ez is megerősíti tehát, hogy az akkor már nagy mennyiségben piacra kerülő mezőgazdasági termékek (gabonaneműek, kender, len) tetemes hányadának termelője éppen a parasztság volt. A jobbágy növekvő termelésének és a felesleg piaci értékesítésének tényén kívül erre utal az is, hogy a XIV. századtól kezdve egyre sűrűbben hallunk a jobbágy kezén lévő pénzről. A XIV. században a jobbágyságra nehezedő feudális terhek a parasztság növekvő kizsákmányolása ellenére is a termelőerők fejlődésének hatalmas lendületét eredményezték. A gazdasági téren szerzett tapasztalatok, az újabb és újabb javító eljárások lassan lehetővé tették, hogy parasztságunk — a jobbágytelek szűkülése ellenére is — felesleggel rendelkezzék termeivényeibői. így alakulnak ki már a XIV. században Nyugat-Dunántúl és az Alföld keleti peremterületének gabonatermő vidékei, melyek gazdag parasztsága nemcsak a közeli városok piacain jelenik meg feleslegével, hanem — mint a pozsonyi polgárok is — a távolabb fekvő nagyobb városok (pl. Esztergom, Pest és Buda) piacait is ellátják a nyugati területeken ekkor már nagyobb mennyiségben termelt gabonával. De a XIV. században már az óriási legelőterületekkel rendelkező Alföld is bekapcsolódik az áruforgalomba azáltal, hogy híres állatállománya óriási mennyiségben kerül nyugati piacra. A termeivények értékesítése kulturálisan is megnyitja az utat a város felé, melynek világlátott polgársága már javában a felemelkedés útját járja, A változás a termelés produktivitásán kívül a paraszti életigények növekedésében is lemérhető. Ez látszik például lakáskultúrájában, táplálkozásában és ruházkodásában is. A XIV. századból van először adatunk arra, hogy a parasztságnak tiltják a gyúlékony kémény építését, amiből az látszik, hogy most már a falusi lakosság is kezdi igényelni a füstöt elvezető kémény áldásos berendezését. A fejlett típusú nyugati fűtőberendezés, a külső helyiségből fűthető szemeskályha térhódítása falusi körökben szintén e korszakra esik, s parasztságunk felsőbb rétegének városi igényéről és jómódjáról tanxiskodik. A parasztság e rétegének emelkedése országosan elég általánosnak mondható. A törökdúlta Alföld ebből a korból való lakóházai hasonlóképpen a lakosság magas életszínvonalát tükrözik. E korszak falusi temetőinek régészeti anyaga is erre utal. A föld mélyében megőrzött szép vasalású koporsók, gazdag bronz- és csontveretű 172 1 3 9 5 : Prodavizi Mikes mester után visszamaradt javak között több ezer kepe gabona is szerepel : Babolcha poss. : 600 kepe gabona, 170 mónesbeli ló, 250 sertés, 14 ökör. Prodauiz poss. : 1000 kepe gabona. A hozzátartozó possessiokban 370 sertés, 28 ökör van. Zenthgyvrg vára poss. : 1000 kepe gabona, 500 veder zab. Zethelsebeth. pose. : 100 kepe gabona, 100 veder bladum, 50 köböl zab. Zuehycha poss. : 100 veder zab. Struga poss. : 300 kepe gabona. (Zsigmondkori О. I. 4179.)
