Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
550 BELÉNTEST MÁKTA zékai között sorolják fel őket. Vagy a telek közvetlen folytatásában, vagy az arra kijelölt helyen a szántóföldek között feküsznek. Fontos termelési szerepüket mutatja tömeges előfordulásuk. Ahol módunkban áll keletkezésükben felismerni őket, ott azt látjuk, hogy mindig a határnak egy kijelölt helyén engedik meg a birtokosoknak, hogy felfogják őket.14 7 Mindez azt mutatja, hogy a XIV. században ezek többé már nem szabadfoglalású földek, hanem a határ legalkalmasabb pontjain, pl. homokon, erdei vagy legelőföldeken, esetleg elhagyott karámhelyeken kiosztott földek.148 Valószínűleg ilyen föld szerepel pl. egy XIV. századi veszprémi oklevélben, amely a veszprémi káptalan három nemes jobbágyának a berényi nemesek közé való felvételéről szól. Ez alkalomból az egyháztól egy-egy sessiót és négy hold trágyázott telekföldet kapnak.14 9 Tekintettel arra, hogy egy telekre alig valamivel jutott több egy és negyed hold földnél, ez pedig igen kevés, csakis olyan földről lehetett szó, melyből kis mennyiség is sokat jelentett ; e korban a kert kb. megfelelt ennek.15 0 Ahogy a külső kertek elhelyezkedése sejteti, e kertek formája különböző lehetett. Némely esetekben meglehetősen nagy darabot jelöltek ki a falu közös kerthelyéül, ezt körülkerítették s az egyes résztulajdonosok parcelláit ezen belül osztották szét. Erre vall, hogy egy birtokon belül kertek csak korlátozott számban fordulnak elő,151 helyenként pedig szórványosan úgynevezett közös kertek bukkannak fel. Viszont a személyneves összetételű kertek gyakorisága és az a körülmény, hogy egy határponton belül több kert is szerepel,15 2 azt bizonyítja, hogy a közös kertek mellett vannak olyanok is, melyek a határ legalkalmasabb pontjain esetleg közvetlenül egymás mellett vagy egymástól nem nagy távolságra külön-külön feküsznek. Csoportos elhelyezkedésük15 3 a földművelés nagyobb igényével van kapcsolatban. A szántóföldek sűrűsége és a határnak dűlőkre való felosztása ugyanis ekkorra már lehetetlenné teszi, hogy bárhol szabadon foglaljanak kerthelyeket és az irtásföldek felhasználásához hasonlóan állandóan megújítsák őket, ahogyan az még egy évszázaddal előbb is történt.15 4 A kertek különleges művelési igénye a talaj gondosabb előkészítésén és a mag elvetésén kívül megkívánta még a 147 L. a 102. jegyz. 148 Egy 1379-i adat Sopron város földjeinek nyilas kiosztását mutatja. Mint a szövegből kitűnik, a szántóföldek felosztását megelőzőleg a telkeket mérőkötelek szerint csoportosították. Minden mérőkötél 10 telket foglalt magába s minden telekre 3 hold szántóföld jutott és egy káposztás kert. (Tagányi Károly adatközlése. Magyar Gazdtört. Szemle 1898. 507.1.) Utóbbi is mutatja, hogy a káposztás kerteket szintén külön osztották ki. 149 1334 : (Veszprémi Regeszták. 107). 150 1 342-ben a Rumi Doroszló unokáinak birtokosztályakor Rumban (Zala m.) szerepel ,,duo jugera terrarum arabilium", melyeket „reliquissent pro horto olerum" (Zalai О. I. 402). U1 . Ilyet sejthetünk például a következő adatból : 1373 : „Hortus seu homok" néven bukkan fel egy valószínűleg nagyobb kiterjedésű kerített föld. (Jakó Zsigmond, i. m. 223. 1.) 152 1343 : „Horti caulium" (Anjou О. IV. 356.); 1330 : Marcsamagyar határában (Pozsony) „horti olerum villae S. Mariae" (Pozsonyi kápt. Orsz. Lt. Met. С. 9. f. nr. II ; Má, E.). 153 1338 : A pozsonyi káptalan jelentése I. Károly királyhoz Jakab comes pozsonyi bíró Bruck nevű csallóközi birtokának határjárásáról: „deinde versus meridiem. . . retro ortos olerum hominum de eadem Hydegheth sunt due antique mete" (Anjou О. III. 499). 154 А XIII. században a pannonhalmi apátság udvarnokainak kötelessége „renovare hortum". (Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend Története. I. 679. 1.)
