Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
A FÖLDMŰVELÉS MAGYARORSZÁGON A XIV. SZÁZADBAN* Néhány év óta nemcsak marxista, hanem polgári oldalról is egyre határozottabban jelentkezik az igény egy olyan újfajta történettudomány iránt, amely a hétköznapok küzdelmes életét vetíti elénk, hogy a sokrétű munkatevékenységek rekonstruálása által az embert a történelem cselekvő hőseként mutassa be. Ennek az irányzatnak kibontakozását hosszú ideig hátráltatta a magáról a történelemről s a történeti folyamat mozgató rugóiról alkotott helytelen felfogás, mely szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a történelem reális alapját, s csak a kiemelkedő állami és politikai akciókat s általában az elméleti harcokat vizsgálta. A múlt század végén a természettudományos evolucionizmus ugyan már éreztette hatását azokban a kultúrtörténeti munkákban, amelyek a természeti jelenségekhez hasonlóan társadalmi organizmusról beszéltek, és a ,,Kulturgeschichte"-t mint a természet történetének legmagasabb kibontakozását értékelték. Ezeknek a munkáknak a szerzői azonban csaknem kivétel nélkül megelégedtek az „életszokások" egyszerű leírásával, és figyelmüket főként a szellemi élet jelenségeire korlátozták. Az anyagi kultúra fontos kérdései szerves összefüggésben alig nyertek megoldást, leszámítva a kor szemléletmódjának megfelelő „hálás" témákat, mint pl. a viselet és fegyverzet kérdéseit. Az a történelemfelfogás, mely nem ismert anyagi érdekeken alapuló osztályharcot, egyáltalán nem ismerte el az anyagi érdekek történelemalakító jelentőségét sem, s így a termelés csak mellékesen, a kultúrtörténet alárendelt elemeként kapott helyet e munkákban. De sem ezek nem találtak utat hozzánk, sem a század elejének mái jóval sikerültebb kezdeményezései. Művelődéstörténeti irányunk szinte teljesen beérte a felépítmény jellegű kérdések, vizsgálatával, leszámítva egyes, az anyagi kultúra * Az itt közölt dolgozat egy fejezete csupán egy nagyobb agrártechnikai tanulmánynak, mely részletesen vizsgálja Magyarország XIV. századi mezőgazdasági termelésének kérdéseit. Az anyaggyűjtés részben a XIV. századi parasztságtörténeti munkaközösség keretén belül készült. Saját anyagomon kívül felhasználtam még Fekete Nagy Antal (F. N. A.), Fügedi Erik (F. E.), Kumorovitz L. Bernát (K. L. B.) és Mályusz Elemér (Má. E.) gyűjtését. Valamint az „Anyagi kulturánk a XV. században" e. munkaközösség kéziratos adattárát is („XV. századi anyagi kulturánk" adattára), Belényesy Károly (B. K.), Fekete Nagy Antal (F. N. A.), Kumorovitz L. Bernát (K. L. В.), Lőrincze Lajosné (L.Lné), Muzsnai Lászlóné (M. Lné), Oszwald Arisztid (O.A.), Pataki János (P. J.) és Zákonyi Mihály (Z. M.) gyűjtéseit. Munkájukért ez uton is köszönetet mondok. Saját néprajzi megfigyeléseimen kívül agrotechnikai kérdésekben különösen hasznos segítséget nyújtottak Belényesy Károly szóbeli közlései.
