Századok – 1956
TANULMÁNYOK - I.Tóth Zoltán: A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867—1900) 368
392 I. TÖT H ZOLTÁN közül csak azokra hivatkozom, amelyek közvetlenebb támpontot nyújtottak, vagy idézetek formájában jelentkeznek. Eötvös felfogásához a magyar és nem-magyar népek „szabad" versenyéről és a kulturális felsőbbség követelményéről 1. kiadatlan Naplóját, idézi Sőtér István : Eötvös József (Bpest, 1953. 363. 1.). A demokráciához, mint a nemzetiségek felszabadítójához 1. Eötvös J. Gondolatok c. köteteben, Összes Munkái XIX. köt. Bpest, Révai, 1903. 193 1., Eötvös magyar birodalmi elképzeléséhez Sőtér I., i. m. 365. 1. Eötvös a román és szerb „nemzeti" egyházakról (1868) : Összes Munkái X. köt. Bpest, Révai, 1902. 141—142. 1. Deák leszavazásához a szerb nemzeti színház kérdésében — Ferenczi Z. : Deák élete III. köt. Bpest, 1904. 359—360. 1. Deák nyilatkozata a nemzetiségek megnyeréséről és a velük való békés egyetértés szükségességéről — Kemény G. Oábor : Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez I. 293. 1. Miletié meghurcolásához és az Omladina betiltásához 1. i. m. 87—96, 255, 271. 1. A Zaránd megyei adat : O. L. Belügymin. lt. ein. 1188—IV— 813/1870. A tófalvi zsellérek ügyéhez (1869) — Iratok I. 199—208. 1. Húrban megkísértéséhez (1871) — i. m. 270. 1. A horvátoknak teendő koncessziókhoz ld. O. L. Minisztertanácsi Jegyzőkönyvek 1872 : X/l. (febr. 3.). Lónyay tárgyalásaihoz a horvátokkal felhasználtam Katus László értékes kéziratos előtanulmányát a horvát nemzeti mozgalom történetéről; a románokkal folytatott tárgyalásaihoz 1. T. V. Päcäfianu : Cartea de Aur sau luptele politice-nationale aie Románilor de sub Coroana ungará VI. köt. Sibiu, 1910. 83—92. 1. ; G. Barifi'u : Párti alese din istoria Transilvaniei III. köt. Sibiu, 1891. 492—493. 1. ; Kemény: Iratok I. 300—304, 313. 1. stb. A szlovák gimnáziumok betiltása uo. 425—452, az erdélyi választási cenzushoz uo. 452—470. Tisza Kálmán nyilatkozatai a nemzetiségi kérdésről és az erdélyi választói cenzusról uo. 153, 308, 462, vö. 467—468. 1. A szélsőbaloldal tárgyalásai a nemzetiségekkel a nemzetiségi törvény revíziójáról uo. 225—226. és Kemény : A magyar nemzetiségi kérdés története I. 118—122. 1. A tárgyalások azon szenvedtek hajótörést, hogy a nemzetiségek vezetői „két olyan követelést támasztottak, amelyre nem lehetett reá állnunk — írta Irányi Dániel 1874. január 28-án Kossuthhoz intézett levelében. — Az egyik : hogy kijelentsük, miszerint a következő hat nemzetiség egyenjogú : a magyar, román, tót, szerb, német és ruthén, — melynek ellenében mi akkor ragaszkodtunk, hogy általában valamennyi nemzetiséget nyilatkoztassuk egyenjogúnak, természetesen a magyar nyelvnek a kormányzati egység lehetősége végett bizonyos előnyöket biztosítván. A másik föltétel illetőleg követelés pedig abból állott, hogy a törvényhatóságokban az legyen a hivatalos nyelv, melyet a lakosság többsége beszél ; a mit mi azért nem fogadtunk el, mert ez által a tótok és ruthének lakta megyékbe is, a melyek a magyar nyelvet önként elfogadták, a tót és a ruthén nyelvet emelnők hivatalos nyelvvé. E helyett mi azt akartuk csak megengedni, hogy az legyen a törvényhatóságok hivatalos nyelve, melyet a bizottmányi tagok többsége kíván, fennmaradván a kisebbségnek azon joga, melyszerint felszólalásai és beadványaiban a magáét is használhassa." Minthogy a szerbek és a románok ragaszkodtak álláspontjukhoz, a tárgyalások megszakadtak. O. L. Kossuth Turini Iratai 5298. sz. Egyes nemzetiségi képviselők együttműködése a magyar pártokkal —Päcäfianu: Cartea de Aur VT. köt. 397—398. 1. ; I. Slaviei: Lumea prin care am trecut. Bucure§ti, 1930. 48—49. 1. A szerb kongresszus feletti felügyelet Tisza kezében való összpontosítására 1. Kemény : Iratok I. 575. Polit-megfenyegetóséhez uo. 484., a szlovák Matica elleni kirohanáshoz uo. 516—517. 1. Az uralkodó tekintélyével való takarózásához uo. 516. 1. Az erőszakos magyarosítás tagadásához és ezzel ellentétes nyilatkozataihoz uo. 679, 659, 516—517. 1. Apponyi Albert jellemzése Tisza K. nemzetiségi politikájáról : Ötven év. Ifjúkorom. Huszonöt óv az ellenzéken. Bpest, 1922. 126. 1. A nyílt és burkolt erőszak kérdéséhez vö. Marx megállapítását : „. . . meg kell különböztetni a történelmi harcokban a pártok frázisait ós képzelődéseit . . . valódi érdekeiktől, elképzelésüket a valóságtól". Louis Bonaparte Brumaire tizennyolcadikája. Bpest, 1949. 37. 1. Az iskolaügyi törvények szövegét közli és a körülöttük kialakuló harcot sok részlettel illusztrálja Kemény : Iratok I. Trefort nyilatkozatát az iskolai magyarosításról Bánffy Dénes jegyezte fel : Magyar nemzetiségi politika. Bpest, 1903. 33. 1. A függetlenségi párt'nemzetiségi politikájának mély süllyedéséhez (Madarász J. nyilatkozata) Kemény: Iratok I. 604, 606. 1. Mocsáry jellemzéséhez a sok lehetőség közül csupán néhány mozzanatot ragadtam ki — Kemény : Iratok I. 602—603. 1. ós uő : A magyar nemzetiségi kérdés története I. 126—127. 1. Grünwald Béla parlamenti nyilatkozata a magyarság képzelt felsőbbrendűségéről Kemény : Iratok I. 668—671. 1. Az iskola, mint magyarosító gépezet Grünwaldn&l : A Felvidék. Politikai tanulmány. Bpest, 1878. 140. 1. („A középiskola olyan, mint egy nagy gép, melynek egyik végébe százankint rakják be a tót fiúkat s a másik végén, mint magyar emberek jönnek ki.") A nemzetiségi egyesületek korlátozásához Kemény : Iratok I. 493—495. 1. A magyarosító egyesületeibe vonatkozó idézetekhez — Sándor József : Az