Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
36 Б AKTA ISTVÁN laza értelmezéséből származó visszaélésekre jellemző Komáromy abauji alispán panasza : eszerint Zemplén megyében -»a helyettesítés a törvény ellenére általánosan mindenkinek meg lévén engedve«, az abauji összeírt ifjak »tanácsosabbnak látván Zemplénbe pénzért helyettesekül, mint itthon ingyen katonának állíttatni, számosan mennek a szomszéd megyébe s magokat másokért pénzért helyettesíttetik«, ami Abaujban nagyon megnehezíti az újoncállítást.1103 A sok panasz következtében Kiss Ernő országos főhadiparancsnok május 29-én kénytelen volt felszólítani a hatóságokat, hogy lelkiismeretesen tartsák be az újoncozásnál a törvény és a rendeletek előírásait s különösen a helyettesítésre vonatkozó rendelkezést »minden kedvezést félretéve, a meghatározott jogegyenlőség alapján, felelősség terhe alatt végrehajtani múlhatatlan kötelességöknek ismerjék«. Különösen arra hívta fel a rendelet a hatóságok figyelmét, hogy »csakis olyan egyének helyettesíthetők, kik a kiállítandó újoncok rovatába nem tartoznak«, a katonai hatóságoknak pedig meghagyta, hogy semmiféle felmentésbe vagy helyettesítésbe ne avatkozzanak, mert az csak a megyei, illetőleg városi hatóságok hatáskörébe tartozik.111 A Pest megyei hadfogadó hivatal parancsnoka már idézett június 17-i jelentésében azonban ennek ellenére is további helyettesítési visszaélésekről számol be Kossuthnak.11 2 Nemzetőri szolgálat, népfelkelés, fuvarozási és élelmezési terhek S ha a szabadságharc honvédseregéről felületes vizsgálódások alapján is megállapíthatjuk azt, hogy katonái többségükben a parasztság szegényebb rétegeiből kerültek ki, még inkább elmondhatjuk ezt a nemzetőrségről, amelynek alkalmazására a szabadságharc folyamán elég gyakran került sor és amely — a lakosság szélesebb rétegeire terjedvén ki — esetenként még a katonásko- , dásnál is súlyosabb igénybevételnek bizonyult. A nemzetőrség intézménye kezdetben a tulajdonnal, vagy állandó, jelentős keresettel rendelkező rétegek karhatalmi szerveként jött létre, és soraiból az elég magas cenzus távoltartotta a kisvagyonú vagy egészen vagyontalan rétegeket, köztük a félteleknél kisebb földdel rendelkező parasztságot is. Amint azonban 1848 nyarától kezdve a nemzetőrség rendfenntartó funkciója egyre inkább háttérbe szorult és a nemzetőralakulatoknak mind gyakrabban kellett a haza fegyveres megvédésének a feladatából is kivenni a részüket, szélesre tárult a nemzetőrség kapuja a szegényebbek előtt is. A nemzetőrszolgálat kiváltságból fokozatosan olyan kötelezettséggé vált, amelyre a hatóságok válogatás nélkül kötelezték a vagyontalanokat is és amely alól a jobbmódúak egyebek között ) cseléd stb.), 26 iparoslegény olyan iparágakból, amelyeknek a háborús viszonyok nem kedveztek, és egy tanuló. Àz önként jelentkezett, illetőleg sorsolás által katonává lett további 42 személy közül 32 foglalkozásnélküli, 10 pedig iparoslégény. (Szegedi Áll. Levéltár, 1840 — 52". évi újoncozási iratok — Urbán Aladár szíves közlése.) Egy másik, Komárom város adatait tartalmazó újoncjegyzék szerint a kiállított 266 újoncból 59 volt a helyettesített, ebből 24 volt iparoslegény, 20 napszámos és szolga, 10 kiszolgált katona, 7 pedig értelmiségi. Itt is figyelembe kell azonban venni, hogy az újoncok jelentékeny része önként állt be (OHB 7921 ; 1849. sz.). Megjegyzendő, hogy ez a két adat - nagy iparosréteggel rendelkező városokról lévén szó — távolról sem tükrözi a falvak és tisztán mezőgazdasági "vidékek állapotát. но а д 21-én kelt jelentést 1. Belügymin. országlászati oszt. 1849. 10. kútfő 22. tétel. 111 A rendeletet 1. a Közlöny máj. 31 -i számában. 112 L. OHB 8302/1849. sz.
