Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
350 SZÉKELY GYÔÏTGY A XIV. század végén Szalánkemén lakosait ismételten sújtotta a kalocsai érsek egyházi kiközösítéssel, mivel megtagadták az egyházi tized fizetését. Ez a papi fegyver csődöt mondott ; a pápa volt kénytelen beavatkozni a plébános érdekében, aki azoknak a lakosoknak temetési pénzeitől és adományaitól is elesett, akik a tizedet megfizették, mégis kiközösítés alá estek. Viszont felhívta az érsek figyelmét, hogy világi karhatalmat is vegyen " igénybe.67 Ez az eset az antifeudális elemeknek a görögkeletiekkel való összefogására is következtetni enged. 3. A magyarországi városi lakosság helyzete a XV. század első évtizedeiben Csehországban a huszitizmus kialakulásában és terjedésében kiemelkedő szerepük volt a városok cseh kézműveseinek és plebejus elemeinek. Magyarországon a városfejlődés Csshország fejlett városaihoz képest elmaradottabb volt, ez abban is megnyilvánult, hogy legfejlettebb városaink sem játszottak a cseh városokéhoz fogható mértékben szervező, kezdeményező szerepet a huszitizmus kibontakozásában, bár Buda, Pécs, Sopron és a horvát Zágráb lakosságának elég jelentős része csatlakozhatott a huszitizmushoz.6 8 A különböző városi rétegek eltérő viszonyulása a huszitizmushoz magyarázatát leli az egyes városok különböző fejlődési fokában és etnikai összetételében is. Az ország legnagyobb városaiban jelentékenyen előrehaladt az iparosodás, ez jellemző Budára, Sopronra is, melyekben a XV. század elején jelentős mozgalmak játszódtak le, még a huszita háborúk ideje előtt vagy az alatt, de az esetek többségében a huszitizmustól függetlenül. Jelzik azonban azt a társadalmi forrongást, mely utóbb huszita megmozdulást vagy legalább szervezkedést hozott létre a városokban. Az iparosodásban beállott fejlődés a XIV. századhoz képest különösan a királyi városokban jelentős, az iparüzők számarányát, annak növekedését és az iparágak szakszerű tagozódását figyelembe véve egyaránt. Ezen a téren éppen Buda emelkedett ki, ahol a XV. század elején 58 különböző ipari szakmát találunk, s külön Ötvös-utca volt á belvárosban, Mészáros-utca a külvárosban. De Sopron is iparosodása útján érte el az 1420-as évek második felére a kb. 3700 főnyi lakosságot, áz iparosok száma lényegében elérte ekkor itt legmagasabb szintjét, az iparágak száma kb. 40-re emelkedett, többféle piac volt a városban.69 87 Vatikáni Magyar Okirattár. í. sorozat 4. k. 343. sz. 183 Míg a források a magyarországi antifeudális harcokat parasztmozgalomként jellemzik, a cseh huäzita forradalmi mozgalomban — különösen elején és tetőfokán —• a kézművesek szerepét a paraszttömagek msllett mindig kiemelik. Már Hus konstanzi levelében cseh hívei között említi a „sutores, sartores"-t, a Öesky Brod-i András pedig a huszitizmus eredetéről írt munkájában e két iparág képviselői mellett még továbbiak szerepét emíli ki, általában a kézművesekét (mechanici). Egy bécsi egyetemi gúnyyers a huszita közművesek közt a „lanifices carnifices pannifices"-t említi. Bfezovai Lőrinc krónikájában ismét a „sutores et sartores" szjrepolnek. Általában a ruházati és ólelmazési iparágak kézműveseit említik. K. Höfler: F. R. A. Script. II,/I. XX. 556. 1. Bfezovai Lőrinc krónikája (Fontes Rerum Bohomicarum. V. V Praze, 1893 = FRB. V.) 408. 1. ; Josef Pekar : Jan 2iíka. Öesky Casopis Historicky, 1925. 24. 1. — Pécs polgárainak huszitaszimpatizáns voltát Molnár Erik is kiemalte : A magyar társadalom története II. 291. 1. A városok népének szerepét a hazai huszitizmusban vizsgálja Kardos Tibor: A huszita mozgalmak. 137—138. 1. 69 Szűcs Jenő, i. m. 41, 46, 67. 1. Budai Ötvös- ós Mészáros-utca 1411-ben, Schmall Lajos: Buda-Pest utcái és terei. Bpest, 1906. 143, 148. 1. — Szűcs a soproni lakosság
