Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
340 SZÉKELY GYÔÏTGY kirívó esetben a pénzjáradék előli menekülésből is bekövetkezhetett (pl. 1406 Tolna megyei birtokok elnéptelenedése).3 0 IÁ költözés gátolása az újratelepítést is lényegesen megnehezítette. A telekosztódás fokozódására mutat, hogy míg azelőtt a telket — ha többen éltek is rajta — az állam adóegységnek tekintette, az 1411. évi törvény már mint adóegységet is megkülönböztette az egész és a fél telket. A zsellérrétegen belül megjelenik az „operarii" csoportja a falun (1411. évi törvény 3. cikkelye). A XIV. században csak egy-egy ilyen elemmel találkozhatunk, bár a fejlett bortermelés következtében a Délvidéken korán felbukkannak a napszámos elemek: a század utolsó évtizedeiben Zala megyében (laboratores vinee) és Körös megyében (mercenarius).31 Ez a fejlődés végső soron repedéseket eredményezett a jobbágytelki gazdálkodás rendszerén is. A jobbágyság helyzetét vizsgálva nem elégséges általánosságban vizsgálni a földesúri kizsákmányolást, a földesurak és jobbágyok harcát. Éppen a kibontakozó huszita mozgalom előfeltételeinek szempontjából külön is vizsgálni kell az egyház helyzetének alakulását, szerepét a feudális kizsákmányolás általános rendjében, az egyházi és világi földesurak kapcsolatát, a jobbágy és az egyházi földesúr viszonyát. Ebben az időszakban ugyanis nemcsak a világi földesurak, hanem az egyház is pénz jövedelmeinek növelésére törekedett. A főpapság a kisnemesek allodiális telkei után is követelte a tized megfizetését, viszont a tizedből az alsópapság alig részesült.3 2 A tized pénzben való szedése lehetővé tette az egyháznak a tizedteher emelését, s a jó pénzben visszamenőlegesen követelt tized a pénzromlás következtében fokozott terhet jelentett. Az egyház, pénzjövedelmeit fokozni akarván, kölcsönügyletekkel is •foglalkozott, pl. a Sopron városban levő egyházi alapítványok pénztőkéjét kamatra adták ki polgároknak. Ez is alkalmas volt az egyház igazi szerepének lelepleződésére a pénzgazdálkodás viszonyai közepette. Az egyházi tizedborok városi értékesítése is éles ellentétekre adott okot a bortermelő városiak és 1386. évbèn Dl. 64104 ; puszta telkek 1381 az alsólendvai Bánfiak birtokain Dl. 6801, 6802; 1388 Zala vm. Zsigmondkori Okit. I. 573. sz. ; 1389 Lendva és Németi várakhoz tartozó birtokokon uo. I. 940, 944, 945. sz. ; 1391 Zala vm. uo. I. 2188. sz. ; 1392 Zala vm. uo. I. 2511. sz. ; 1421 Zala vm. Zala vm. Okit. II. 187. sz. ; 1382 Sopron vm. Dl. 6889; 1386 Sopron vm. Dl. 7184, 7185 ; 1402 Sopron vm. Dl. 8764 ; 1432 Sopron vm. Sopron vm. Okit. II. 109. sz. ; 1444 Sopron vm., Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának oklevélgyűjteménye. I. r. 1928. 60. sz. ; 1390 Vas vm. Zsigmondkori Okit. I. 1581. sz. ; 1391 Vas vm.uo. I. 2110. sz. ; 1397 Vas vm. uo. I. 4771. sz. ; 1398 Vas vm. Dl. 6231. ; 1387—1437 közt Somogy vm. Dl. 6480 ; 1397 Somogy vm. Zsigmondkori Okit. I. 4645. sz. ; 1397 Tolna vm. Zsigmondkori Okit. I. 4845. sz. ; 1389 Fejér vm. Zsigmondkori Okit. I. 1081. sz. ; 1398. Fejér vm. uo. I. 5627. sz. ; 1401 Veszprém vm. Lukcsics Pál : A vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923. 29. sz. reg. ; 1399 Komárom vm. Zsigmondkori Okit. I. 5867. sz. 30 Zichy Okmt. V. 386. sz. — Hasonló folyamat felvidéki birtokon : Dl. 8623. 31 Corpus Iur. Hung. I. 242. 1. — 1386 Zala vm. Zsigmondkori Okit. I. 2413 sz., 1399 Körös vm. uo. I. 5748. sz. 32 1418-ban János esztergomi érsek kérelmezte XXIII. János pápa azon rendelkezésének megsemmisítését, amellyel az a magyar nemesség tizedmentességét mondta ki, másrészt a tized negyedrészét a plébánosoknak rendelte átadni. Az érsek ezzel szemben a régi állapot visszaállítását követelte: a jobbágytalan nemesek azelőtt fizettek tizedet, illetve a plébánosok egyházmegyék szerint a tized hatodát, nyolcadát, negyedét kapták, nem egy helyen pedig semmit sem kaptak belőle. Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. I. Bpest, 1931, 63. sz. — A plébánosok részesedésének hanyatlására Sz'kely György: Az egyházi nagybirtok újjászervezése. Harc az egyházi kizsákmányolás ellen — Eretnekmozgalmak. (Tanulmányok . . .) 359. 1.
