Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
202 L. GÁL ÉVA amely büntetendő cselekménynek nyilvánította az emberi alapjogok megsértését. A köztársaság létrejöttének jelentőségét mutatja, hogy a moszkvai rádió magyar adásai is részletesen foglalkoztak ezzel az eseménnyel. A moszkvai rádió rámutatott arra, hogy az • államformára vonatkozó döntés mérföldkövet jelent Magyarország történelmi fejlődésének útján.8 9 ,,A szovjet közvélemény helyesen ítéli meg a helyzetet — mondotta a moszkvai rádió —, amikor azt állítja, hogy Magyarország a köztársasági államforma kikiáltásával megerősítette nemzetközi helyzetét."9 0 A szovjet rádió ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy még hátra van az új államrendszer demokratikus tartalmának biztosítása, s a belső ellenséggel való küzdelem terén még sok fontos feladatot kell megoldani. * Az 1946. február 1-én kikiáltott magyar köztársaság még nem volt népköztársaság és még kevésbé szocialista köztársaság. Nem is lehetett az, hiszen ekkor még javában folyt a harc az államhatalom birtokáért. Az 1946-os köztársaság formailag, jogilag alig ment túl egy következetes polgári demokratikus köztársaság keretein — mégsem lehet egyszerű polgári demokratikus köztársaságnak tekinteni. Ennek a köztársaságnak belső tartalma olyan államhatalom volt, amely a munkás-paraszt demokratikus diktatúra feladatait, a demokratikus átalakulás forradalmi véghezvitelét valósította meg, amelyben a munkásosztálynak már abban az időben is lényeges befolyása volt (amit a munkásosztály a burzsoázia fokozatos kiszorítására, a proletárdiktatúra kiharcolására használt fel). A köztársaság értékelésénél tehát nemcsak a dolog formai oldalát, a törvény paragrafusait kell figyelembe vennünk, hanem azt is, hogy ez a köztársaság milyen történelmi helyzetben, milyen osztályerőviszonyok közepette jött létre, milyen célok elérését segítette elő. Az események további alakulása megmutatta, hogy a köztársaság megteremtése is egy lépés volt előre azon az úton, amely a fordulat évéhez és a szocializmus építésének megkezdéséhez vezetett. Emellett természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy a köztársaság kikiáltása még korántsem döntötte el azt a küzdelmet, ami Magyarország további fejlődésének iránya körül, az államhatalom birtoklásáért a haladó és a reakciós erők — egyfelől a munkásosztály és szövetségesei, másfelől a burzsoázia, valamint a nagybirtokos-osztály maradványai — között folyt. Ellenkezőleg, éppen ezután éleződött ki a harc, amelyben azután a demokratikus erők sorozatos és egyre növekvő csapásokat mértek az ellenségre. Véglegesen ez a küzdelem csak a fordulat évében dölt el, amikor a burzsoázia utolsó képviselőit is kiszorítottuk az államhatalomból és megteremtettük a proletárdiktatúrát. Az államforma tekintetében ezt a változást 1949 augusztusában, a népköztársaság kikiáltásával rögzítették le. Az 1946-os köztársaságnak tehát nem az lett a sorsa, mint a megelőző magyar köztársaságoknak : a magyar nép belső és külső ellenségeinek nem sikerült vér befő jtaniok, s nem sikerült az ellenforradalom eszközévé sem tenniök, mint az 1918-as polgári demokratikus köztársaságot. Nagy történelmi jelentősége van annak, hogy hosszú küzdelem és sikertelen kísérletek után a magyar 89 Lásd Szabad Nép, 1946. febr. 5. 90 MTI magyar kiadás. 1946. jan. 28. 19'. kiadás.
