Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
196 L. GÁL ÉVA államhatalomban a munkásosztálynak már akkor is döntő beleszólása volt a lényeges kérdések eldöntésébe. A törvényben körülírt formák tehát egészen más tartalmat fedtek, mint a polgári köztársaságokban. A köztársasági törvényjavaslat elkészülte után még hátra volt a köztársasági elnök személyének kiválasztása. Nyilvánvaló volt, hogy az elnök csak a nemzetgyűlés akkor legnagyobb pártjából, a Kisgazdapártból kerülhet ki. Nem volt azonban könnyű feladat a megfelelő személy kiválasztása. A párt és a demokratikus erők ragaszkodtak ahhoz, hogy a Kisgazdapárt vezetői közül jónevű és feltétlenül demokratának ismert politikust jelöljenek köztársasági elnöknek. A választás alapos mérlegelés után Tildy Zoltánra, a Kisgazdapárt elnökére esett. A Kisgazdapárt vezetésében túlsúlyban levő jobboldali elemek azonban Tildy jelölésével Nagy Ferencet szegezték szembe, aki az összes reakciós erők jelöltje volt. Nagy Ferenc leírja, hogy a köztársaság kérdésének felvetődésekor Kovács Béla és Varga Béla az államformaváltozásba való beleegyezésüket Nagy Ferenc köztársasági elnökségéhez kötötték.7 1 Sulyok Dezső és Kovács Imre könyvéből is kiderül, hogy a jobboldal Nagy Ferencet akarta beültetni az elnöki székbe. Még a klerikális reakció is — ha már a köztársaságot megakadályozni nem tudta — számára megfelelő személyt szeretett volna a köztársasági elnöki tisztségben látni és ezért Nagy Ferenc mellett szállt síkra.7 2 Mindszenty legalább azt szerette, volna elérni, hogy az új köztársaság,,amolyan apostoli köztársaság" legyen.73 A párt és a demokratikus erők határozottan felléptek Nagy Ferenc jelölése ellen, mivel Nagy Ferenc, bár akkor még nem vetette le álarcát, legjobb esetben is a Kisgazdapárt centrumához tartozónak számított, de semmiesetre sem ismerték megbízható demokratának. A Kommunista Párt a Szabad Népen keresztül kijelentette, hogy a köztársasági elnökség kérdésében nem engedi magát befejezett tények elé állítani.7 4 Ez azért volt fontos kérdés, mert az újonnan megválasztott köztársasági elnök személye mind a néptömegek, mind pedig az ellenség szemében mutatója volt annak, hogy a demokratikus vagy a reakciós erők győzelmének jegyében indul-e az új köztársaság élete. A munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit képviselő Kommunista Párt a tömegekre támaszkodva, mint minden lényeges kérdésben, ebben a kérdésben is keresztülvitte a demokratikus erők álláspontjának érvényesülését. A kisgazdapárti jobboldal nyíltan nem léphetett fel a demokratikus erők azon követelésével szemben, hogy a Kisgazdapárt akkori elnökét, a valódi kisgazdák közt meglehetősen népszerű Tildy Zoltánt jelöljék köztársasági elnöknek. Ezért azután kénytelen volt elejteni Nagy Ferenc jelölését és beleegyezni Tildy Zoltán köztársasági elnökségébe. A január 24-én tartott pártközi értekezleten a pártok véglegesen megállapodtak az államfő személyében. Január 25-én a Kisgazdapárt politikai bizottsága is ülést tartott, amelyen egyhangúlag elfogadták Tildy jelölését. A Kisgazdapárt képviselői előtt külön értekezleten indokolták meg a döntést. Nagy Ferenc ez alkalommal kijelentette, hogy a békekötés előtt mindennél fontosabbnak tartotta a belső békét és ezért vonta ki személyét a küzdelemből, továbbá nem akart szemé-71 Nagy Ferenc: The Struggle behind the Iron Curtain. New York, 1948. 170. 1. 72 Arch. MMI. A. XVIII. 00620/1945-46/1. 73 Új Dunántúl, 1946. febr. 5. A MKP. febr. 3-i Baranva megyei konferenciája., 74 Szabad Nép, 1946. jan. 11.
